Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 19. (Budapest, 1986)

Tahy Nóra: A teátrális szokás. Eddigi szerepe a magyar színháztörténet megértésében ás rendszeres vizsgálatának alapjai

5. mint 1. 397« 6« a továbbiakban részletesebben foglalkozunk e problémával. 7* Manga Jánosi Ünnepek, szokások az Ipoly mentén

,. Bp

## 1968. 10/11. 8. 1. az összefoglalást 9« 10« 1. mint 2« 23« 11. 1. mint 2. 23. 12. !• mint 1. 397* 13« magyarázatként néhány példa: nem teátrális cselekmény például a keresztelés, formálisan teátrállsak például a házasságkötés, a temetés stb., formailag és célkitűzésüket illetően teátrálisak például az alakoskodások. 14« példák: 1/ betlehemezós, pünkösdi királynéjárás.•• 2/ temetés, lakodalom. •.3/ fonók, munkaszünet az aratásnál... Ujváry Zoltán és Ferenczi Imre másképpen helyezik el a súlypontokat: 1. Újvári Zoltán - Perenczi Imre: Népi dramatikus játékok alkalmai és tipusai az Alföldön

, in: Műveltség és Hagyomány, Debrecen, 1966. 181. és Dömötör ^ekla: mint 1. 397* 15* Igy az állat-alakoskodások úgy a lakodalom alkalmával, mint munka szünetben az aratás alkalmával vagy a fonókban megfigyelhetők, Másrészt néha egy és ugyanaz a jelenség több csoportba is besorolható. 2. Fejezet 1. Egyelőre el szeretném kerülni a szinház /Theater/ fogalmát, mert ehhez kapcsolódnak, bármilyen formában is, a behatárolt tér elképzelései. 2. Eric B

entley: Das lebendige Drama

. Hannover, 1967* 149* Eric Bentley: The life of drama

. New York, 1965. 150. 3. Ezek szerint olyasvalaki, aki a művészet minden csínjával saját privát szférájában, nézőközönség figyelme nélkül jeleníti meg Hamletet, nem egy teátrális szituáción belül játssza szerepét, de ugyanúgy nem lehet teát-