Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 19. (Budapest, 1986)
Csillag Ilona: A zsidó kultusz teátrális elemei a múltban és jelenben
egymás megajándékozásával ünneplik annak Örömére, hogy övék e Tóra. az isteni tan. Végigolvasását ekkor fejezik be. hogy nyomban újrakezdjék. Az istentiszteleten /miközben a Tórákat körmenet céljából mind kiemelik/ e frigyszekrényben egyetlen gyertya ég. a tan világosságának szimbólumaként. A színpadias félhomályban himnuszokat énekelve, kezükben egy-egy Tóratekerccsel hétszer vonulnak végig a hivek a bima, a Tóra-olvasó emelvény körül. Ez az egyetlen nap. amikor a féktelen öröm a zsidó szertartások puritanizmusán áttörve, e zsinagóga falain belül is zejos játékokban tombolja ki magát, és amikor a lányok elvegyülhetnek a férfiak között. A gyermekek ott hancúroznak a felnőttek lábéi közötti mogyoróval, dióval dobálják meg őket az asszonyok. A férfiak vad táncba kezdenek, a gyerekek az előimádkozó állvány körül rohangálnak egyik oldalon le, a más lkon föl. A kezükben kereplő forog. Nagy 8 lárma, papirzászlócskák zizegnek, lobognak és tépődnek ronggyá a viharzásban. A mulatság az utcákon és az otthonokban folyik tovább. A férfiak folytatják a táncotí "Felhúzott vállal, keményen fogják egymás kezét. Egyik a másikba kapaazkodik, mintha attól félne, hogy darabokra hull, ha egyedül hagyják. Senki sem látja már a másikat, senki sem látja Önmagát. Csizmák kavarognak a levegőben. A "táncosok nem is érzik már a talajt a lábuk alatt" - irje ugyancsak Bella Chagall. Majd igy folytatja: "Egy magas férfi rohan be hangos kiáltással. Bukfencet vet és ülve végzi. - Helyet emberek! - kiáltja, közben mint egy féreg tekerőzik e földön, majd egyetlen ugrással a konyhában terem." Ez a magas férfi a zsidó népi színjátszás nagy mulattatója, a bádhán, vagy ahogy Kelet-Európában nevezik - a marsalik. Fogunk majd még találkozni vele más zsidó ünnepségeken! A Hanukka . a sötétségből világosságot hozó fény, az égő gyertyák Örömünnepe, már a Bibliai idők után kap státuszt a zsidók vallásában, és a téli napforduló pogány mítoszát sejteti. A zsidó historizáció az i.e. 165-ös esztendőre emlékezik ezen a nyolc napon: Makkabeus Juda diadalára a Szeleukidák felett, a bemocskolt Szentély megtisztítására, és a templom felsznetelesére.