Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 19. (Budapest, 1986)

Bóna László: A természet mint kellék /Motívumkereső színházi táborozás/ Kaméleon Színházi Csoport - 1983, július, Kurd község

a száj, s kar, a homlok, a szem, a fül, a halánték, a láb, a talp, a tenyér érintkezése a földdel. Legyen teljes figyelmi koncentráció ekkor az érintkezés pillanatán. Az érintkező testfelületek nagysága variálható szinjátékmodellt ad. Különböző testrészekkel behatolni a földbe, érzelmek kifejezése a földhöz való viszony kimutatásávalí undoritó a föld, kellemes érzést nyújtó otthon, ellenség. Testhelyzetekkel kerestük kifejezését a földre vonatkoztatható emberi érzelemnek, a földdel erotikus viszonynak, a földbe süllyedés érzésének, a föld szeretetének, a föld megevésének, megölésének, megverésének, megerőszakolásának. A test és a föld érintkezésének játéka: különböző testhelyzetekben a földön fekve mindenki érzékelje minél aprólékosabban a teste alatti területet, és képzeletében alkosson térképet a teste alatti világról. A LEVEGŐ MINT KELLÉK - játékai a végtelen külvilág és a véges belsejü test érintkezésének, kölcsönhatásának játékai. Mindenki lélegezzen annyi levegőt, amennyit elbir a tüdeje, a végtelen levegőt lélegezze magába a tüdő megrepedő

sének határáig, majd minden levegőt fújjon ki, semmi se maradjon a tüdőben! Fújják a végtelen levegőt egymás szájába! Mig az egyik ember a tüdejéből kifújja, a másik belélegzi ezt a halálos levegőt. A légzés a végtelenséggel való találkozásban megérzett emberi végesség-élmény; vagy a végessége tudatában lévő ember végtelenség-élményének illúziója. Érzések megfogalmazása a levegőhöz való viszony által: e beszivott levegő halált hozó, a a beszivott levegő a szerelem. Mindez értelmezi a szerelem és a halál állapotához kötött képzeteinket: a szerelem és a halál a végtelenség-élménnyel való találkozás lehetőségei. Kombinált gyakorlat a fény és a levegő érzékelésére: Mindenki a legnagyobb testfelületével és becsukott szemmel adja oda magát a légmozgás legkisebb rezdüléseinek, adja át a testét a szélnek, mozogjon úgy, ahogy a szél mozgatja# Néha a szemet kinyitva keressük meg a legerősebb fény irányát és egyetlen pillanatig tekintsünk bele, majd magunkat összehúzva szemünket erősen becsukva figyeljük belső látásunkat, amint lassan kifogy belőlünk a fény. Ekkor csukott szemmel felállva ismét legnagyobb