Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 19. (Budapest, 1986)
Nánay István: Amatőr színházak tündöklése és bukása
neveket említsük - olyan rendezői-szemléletbeli folytonosságot képviselnek, amely az őket megelőző időben hiányzott, s ami részben okozója volt a szinházi élet stiláris, gondolati folytonosságában keletkezett szakadásnak. Ez a folytonosság nem azonos világlátású, kvalitású és szinházi elveket valló emberek együttesét jelenti, a sokféle izlésü, hitvallású és tehetségű mesteremberek és művészek csak abban hozhatók közös nevezőre, hogy a ma hatvanas nemzedéktől gyökeresen eltérő emberl-müvészi inditásúak, az ő munkájukban számos olyan elem van - ha nem ls mindig tudatosan -, amelyek magukon viselik az elmúlt néhány évtized világszinházi és amatőr szinházi újításainak nyomát* Ez persze Igazán sohasem az életkor kérdése. Hiszen az 1971-ben bemutatott A luzitán szörnyb en konkréten kimutatható volt, hogy Major Tamás milyen érzékenyen és alkotó módon reagált az ekkori szinházi változásokra, és rendezésében egységbe hozta az amatőr szinházak által is közvetített formai újításokat. Ugyanakkor Marton László - aki dolgozott amatőrökkel - a Popfesztiválb an vagy a Harmincéves vágyókb an csak azokat a modoros ságokat vette át az amatőrizmusból, amelyek már annak élvonalából kikoptak /a padló ütögetósétől a kiürült mozgás variációkig/• Paál István első hivatásos rendezései formavilágukat és a szinészi magatartást illetően akár amatőr szinházi előadások is lehettek volna / Caligula - 1976, Übü király - 1977/* Szolnokon legjobb rendezéseiben már egységbe szervezte az amatőrizmus és a profizmus előnyeit, a fölényes szakmai tudást és biztonságot az első személyes fogalmazásmód vallomásos erejével, mindezt a rutint legyőző etikus magatartás jegyében. Ruszt József - szó volt már róla - legnagyobb sikereit azokban a formákban tudta-tudja megfogalmazni, amelyeket az Universités Együttesnél dolgozott ki. Ács János Marat/Sade-ja mintegy enciklopédiája mindannak, ami több éves amatőr múltja alatt művészi énjébe épült, ugyanakkor maximálisan professzionalista előadás. Árkosi Árpádnak azok a sikeresebb előadásai, amelyeket a szegedi egyetemi szinpadi gyakorlatából ismerős stúdió-
