Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 19. (Budapest, 1986)
Nánay István: Amatőr színházak tündöklése és bukása
az impulzus, ahogy ez az adott körülmények között radikálisabban történt* De lehet, hogy e színházak - szerencsésebb külső és belső körülmények között - megtalálhatták volna helyüket a színházi struktúrában is. A végeredményt persze más, társadalmi-politikai-gazdasági változások is befolyásolták. Lecsengett az a politikai aktivitás, amely életre hivta a közéleti színházat, megtorpant a gazdasági reform, nehezedett a gazdasági élet, előtérbe kerültek e fogyasztói szemlélettel együttjáró társadalmi és egyéni követelmények és igények stb. Az 1976-os kazincbarcikai fesztivál a szinjátszás és ezen belül az amatőr szinházak tevékenységének "hullámvölgyét" mutatta, s e hullámvölgy máig tart. A Népmüve lés hasábjain megjelent beszámoló megállapítja, hogy a fesztiválokon a "tisztes középszer" uralkodott* Ha a középszerűség árnyalatalt kellene érzékeltetnem, megkülönböztetném a tisztességes szándékú, de gondolati igényesség vagy formai megvalósítás szempontjából jelentéktelen műsorokat, továbbá a nagyképű semmitmondás produktumait és a formalistán szépelgő előadásokat* Mindhárom kategóriára érvényes a befelé fordulás, a közömbösség a külvilág, a közélet iránt, a látszatproblémák körülj árasa."/ 18 / Az akkori jellemzés a mai helyzetre is lényegében igaz. Azzel a nem lényegtelen kiegészítéssel, hogy az utóbbi években megnőtt az érdeklődés a drámák iránt. A csoportok jelentős része ismét szinpadi müveket, egyfelvonásosokat, sőt egész estét betöltő drámákat mutat be. Ám az elmúlt évtizedek színjátszó formái, a lirai összeállítások, a pódiumjátékok, a drámajátékok szini eszközei mások voltak, sok szempontból elégtelenek a drámák megszólaltatására. A rendezők és a színészek elszoktak a szituáció-elemzéstől és-teremtéstől, a figurák pszichológiailag, szociológiailag motivált színpadra állításától. A szinjátszás helyzetét további tényezők is befolyásolják, igy mindenekelőtt az, hogy rohamosan fiatalodik a mozgalom. Mig 1972-ben a színjátszók mintegy kétharmadé volt tizennyolc évnél fiatalabb, addig 1978-ra már több, mint nyolcvan száza-
