Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 19. (Budapest, 1986)

Clifford Davidson: A bölcsesség és a bolondság ikonográfiája a Lear királyban

Létezik azonban egy olyan értelmezés la, mely szerint Lear és Cordella még Így Is "kémei.• az Isteneknek", hiszen a dráma ötödik felvonása, mondhatjuk, a világ leginkább zavaró paradoxonjait fedi fel számunkra. így a dolgok "rejteményes arc"-a még bonyolultabb titkot takar, mint Hamlet rejtélye, ami örökre zárva marad a rövideazü Hosencrentz és Gulldenstem előtt. A dolgok "rejteményes" volta azt az Összetett és ellent mondásokkal teli valóságot kell hogy jelentse, amit maga a világ leplez le előttünk. Bizonyosan magába foglalja a bölcsesség és e bolondság, a felfordulás és a rend között fennálló örök földi dialektikát. Alban az utolsó jelenetben igy szól: "Nehéz idő sújt", s arról beszél, hogy ebben a percben a szomorú Halállal szembenéző érzelmeket teljes őszinteséggel kell kinyilvánítani. /"És mondanunk,ml fáj, és nem mi illik." Majd néhány szóval igen precízen megfogalmazza, mit érez a közönség az adott pilla natban: "A legkoroab legtöbbet szenvedett/ Ifjabbak, akik itt vagyunk, nem értünk/ Ily dolgot, s nem jut ily soká élnünk." De miután hazatértünk a színházból, vagy becsuktuk a Shakeapeere-kötetet, eltűnődhetünk azon, hogy vejon minket nem késztetnek-e "túl" sok dolog elviselésére. Megosztott világunk, mint Learé la, láthatóén kificamodott, és szükség van arra, hogy kiegyensúlyozzuk, de minthogy nagyobb eszköztár áll rendelkezésünkre a pusztításhoz és romboláshoz, nagyon is komoly okunk van arra, hogy megbecsüljük Shakespeare enalizisét a bölcsességről és a bolondságról. JEGYZETEK 1. Ld. főként I Frances A. Yates: Theatre of the World /Chicago, Univ. of Chicago Preas, 1969./ 2. Geoffrey Whitneyj A Choice of Emblèmes /Leiden, 1586./ 24.0. 3. Cesare Ripai Ioonologia /Róma, 1603./ 174.0. /Padua, 1630./ 276.0. 4. Id. VIII. Henrik III. felv. 2. szin. 5. The Kalender of Shepherdes /London, c.1518./