Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 19. (Budapest, 1986)

Nánay István: Amatőr színházak tündöklése és bukása

Nagyon lényegesek Molnár Gál megállapításai, mert nemcsak az előadásról adnak képet, hanem arról a színházi légkörről, szinész-néző viszonyról is, amely ez amatőr szinházak akkori előadásainak zömére szintén jellemző volt. A Mindenki csak ül meg áll /1970/ a kiüresedett formák, konvenciók, e kommunikációképtelenség problémakörét az előző darabjuk eszköztárával, de a groteszk hangvételben dolgozták fel. A Gyors változások avagy egy szabadtéri látványosság /1971/ szabadtéri előadás volt, amelyben óriásbábukkal, a Rózsavölgyi parkszínpad hatalmas nézőterét is bejátszva helyenként lenyűgöző látvány színházat varázsoltak a nézők elé. Nem a sztori volt az érdekes - az jószerivel nem is volt, vagy alig lehetett követni -, hanem a teatralitás. A ^birintus /1971/ a krétai Minotaurusz monda szabad feldolgozása /Bálint ^stván irta a darabot/. Jó játékalkalmat és gondolati kifejezési formát kinált annak az együttesnek, amely következetesen vallotta és vállalta a szinház olyan új kifejezésformáit, melyek szerint a szinész teljes lényével és egész lényegével a közönséggel "testközelben" kialakított kapcsolata útján fejezi ki drámai mondanivalóját. A nézőnek el kellett szakadnia a szokásos színházi beidegzésektől, s az előadás sikere attól függött, mennyire voltak képesek a szinészek a saját eszközrendszerük megszabta, szituációnként változó, erre és esek erre az előadásra érvényes konvenciórendszert e nézővel elfogadtatni. A skanzen gyilkosai /1972/ a Gyors változások néhány Ötlete alapján készült, lényegében véve egy szimultán játék volt, amelyben a Wilson-operák lassított mozgásvilága és a happeningek eszköztára jól megfért egymás mellett. Az előadás hatását legjobban a Najmányi László vezette Kovács ^stván Stúdió happeningjeiben lehetett felfedezni, de erre a csoportra a filmes benyomások is erősen hatottak. A nagy Petőfi-film cimü mozgásszinházi előadásuk, amelyben több szereplő által lassitottan végrehajtott mozgássor azt mutatta be, hogyan halt meg a költő Segesvárnál egy orosz katona lándzsaszúrásától, hogyan bukott fel és terült el. A mozgássor azt a képzetet keltette - szinpadi eszközökkel -, hogy lessitott, egy-egy kockát néha kimerevi-