Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 19. (Budapest, 1986)
Késmárky Nóra: Bepillantás Jerzy Grotowski színházi laboratóriumába
Szinház akkori munkatársainak szóbeli közléséből, illetve kis részben saját tapasztalatokból, főképpen azonban Grotowski: Vándorúton a Források Szinháza felé c. beszámolójából szárma znak. A kiindulópont a következő kérdés: milyen forrásokból erednek azok a technikák, amiket különböző kontinensek tradicionális kultúrái alkalmaznak abból a célból, hogy szembesítsék az embert az őt körülvevő világgal. Itt már nem 8Z emberek közötti történéseken van a hangsúly, hanem a megismerés individuális csatornáin. A fő téma az ember és ember viszonya helyett az ember és a világ, az ember és önmaga viszonya. Grotowski nem a közös kulturális vonásokat keresi, hanem egy kultúra előtti állapothoz tér vissza, amelyben még lehetséges a nyugalom, a tiszta látás, az éles hallás, a természetadta térben való tájékozódás. Grotowski szerint erre két módszer is kinálkozik: az egyik a tréning, melynek gyakorlatai beidegződésekké kell, hogy alakuljanak, s amelynek célja, hogy az ember képes legyen tökéletesen kontrollálni önmagát, beleértve a tudat és a tudattalan tartományát egyaránt; a másik módszer: az "elvaditás" - vagyis az a folyamat, melynek során az ember átadja magát a természet erőinek, "Születésünktől fogva idomitanak bennünket: megtanuljuk, hogyan kell létezni, enni, vizet inni, hogy mi lehetséges és mi lehetetlen... Tehát a másik lehetőség a megszeliditett elvaditása." 772 *^ Tulajdonképpen ez csaknem archeológiai kutatás, amely a kultúra és a civilizáció rétegeit lefejtve keresi az elfeledett tudásokat, elfeledett technikákat. Egyenes folytatása ez az aktiv kultúra korszakának, de mélyebbre kivan hatolni:azokat a forrásokat keresi, amelyek a különféle kultúrákban közösek, s azokat a cselekvéssorokat, amelyek alkalmasak arra, hogy az ember belső világát élő kapcsolatba hozzák mindazzal, ami azon túl létezik. Természetesen nem arról van szó, hogy újabb "trükköket" kell elsajátitani, illetve kipróbálni, hogy ezek a technikák vajon hasznosithetók-e a szinházban, s ha igen, miként. Különböző tradiciókból származó módszerek kon-
