Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 19. (Budapest, 1986)
Késmárky Nóra: Bepillantás Jerzy Grotowski színházi laboratóriumába
Ezeket a találkozókat mindig egy-egy szinész - vagy a szinészek egy csoportja vezeti. A szinész itt inkább animator, szerepe, 8zon túl, hogy katalizátorként működik, az, hogy megszüntessen minden olyan cselekvéssort, aminek indíttatása konvencionális, és elejét vegye annak, hogy ha két ember között létrejön egy eleven kapcsolat, akkor azt egy harmadik veszélyeztesse. "Mert az emberekben igen erős a vámpirh8jlam. Ha valahol van két ember, akik között elkezdődött valami lényeges, egy érzékeny, gyönge, még születőben levő viszony, azonnal aksd egy harmadik, aki rájuk aksszkodik, és /21/ mindent tönkretesz."' ' Az animâtorok szerepe, végül, de nem utolsósorban az, hogy az általuk már ismert csúcspont felé vezessék a résztvevőket. Ha kivülről nézzük az eseményeket, a résztvevőknek semmi különöset nem kell tenniük. A parateátrális találkozók állandó komponensei a természet alapelemei - a föld, a levegő, a tüz és a viz, és az emberi viselkedés alapelemei - a zene, a tánc, az ének és a mozgás. Csupán az ezekből összeálló szituációkban kell valahogy megnyilvánulniuk. "Ha valaki kivülről irja le, nos, akkor nincs benne serami szokatlan: valaki iszik, valaki énekel, valaki fut, /.../ mások táncolnak, a többiek bekapcsolódnak. /.../ Cselekedni kell, egy, a Laboratórium által kiválasztott és megfelelőképpen előkészített szituációban, egy embercsoportban, melynek tagjai önként gyűltek össze, megtalálni magunkban a valódi impulzusokat, valódi reakciókat, spontán mozgásokat; megszabadulni mindentől, 8mi hamis, a félelemtől, az ellenállásoktól, /.../ legjobb esetben: eldobni valamennyi maszkot, másokkal szemben megtalálni saját integritásunkat, teljes önmagunkat adni, tel/22/ jes énünkkel cselekedni."' Minthogy ezeket a parateátrális akciókat kivülről leimi lehetetlen - sőt, belülről sem könnyű, hiszen egy-két kivétellel igen távol állnak mindentől, ami verbális, úgy vélem, helyesebb, ha illusztráció gyanánt olyanok vallomásaiból idézek, akik mindezek ellenére megkísérelték szavakba foglalni, mi is történt velük. Persze lehetne még általánosságban be-