Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 19. (Budapest, 1986)

Késmárky Nóra: Bepillantás Jerzy Grotowski színházi laboratóriumába

periódusaihoz ragaszkodnak, a fizikai cselekvéseket az emóciókon keresztül lehet megragadni /pl. ez az ember nem szereti a másikat, tehát valamit tenni akar ellene/. Megint mások összekeverik a fizikai cselekvéseket magával a játékkal. Maga Sztanyiszlavszkij azt mondja, hogy a fizikai cselekvések olyan viselkedés-elemek, melyek mindig a környezetre való reagálással vannak kapcsolatban. "A test minden kis erője, ami önmagunk vagy mások felé 1rányul: a látás, a hallás, a tárgyakkal való bánás - mindez fizikai cselekvés. Mikor 8 szinész benne van az alkotás folyamatában, pl. játszik egy előadásban, és nem tudja pontosan, hogy mit kell tennie

, egész idő alatt kénytelen azzal foglalkozni, hogy gondolatban kikalkulálja a következő lépést. Sztanyiszlavszkij, hogy ezt a problémát kiküszöbölje, megköveteli, hogy a szinész rendelkezzen egy előre meghatározott cselekvéssorral, amihez végig tartja magát, vagyis egy fizikai cselekvésekből álló partitúrával. Grotowski fizikai cselekvések helyett impulzusokról beszél: 11 ...ha valaki tesz valamit, az nem más, mint az, ami, igy, közvetlenül, szó szerint - a ma, az itt és a most. /.../ Éa felszabadul az, ami tudatosan nem rögzített, ami kevésbé megfogható, ;

mint a fizikai cselekvések, és ez valahogy lényegesebb. Sz még fizikai és már a fizikait megelőző. Széket nevezem én impulzusoknak. Minden fizikai cselekvés egy bőr alatti mozgás, mely a test belsejéből indul, ami ismeretlen, de kézzelfogható. Az impulzus partner nélkül nem létezik. A partner itt nem a játékban való partnert jelenti, hanem egy másik emberi lényt. Vagy egyszerűen: s másik lényt. Mert /.../ lehet ez a partner más is, nemcsak emberi lény: lehet az Isten, a /6/ Tüz, a Pa. /.../ Az impulzus mindig valami miatt jön létre."' ' A partitúrát, ennek szellemében, Grotowski egyrészt impulzus-áramlatokból, másrészt organizációs elvekből állitja össze. "Ki kell jelölni a 'honnan*-t és a 'hová'-t, amelyek meg-