Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 19. (Budapest, 1986)

Kovács Léna: Ny. Ny. Jevreinov munkássága /1879-1953/ - pályakép

Jevreinov egyéb müveinek ismeretében már ki lehet telálni, hogy hamarosan jön a még nagyobb leleplezés, s hogy ez az iskola nem is működhet valójában olyan harmonikusan. Igy is V8n: a Direktrisz ellenséges viszonyban van a húgával, mert az "szerelmével hipnotizálta" az Ügyvédet, akit a Direktrisz saját vejének szeretne. A tanítványok a sok álarc, maszk és mimikri "kipihenése" érdekében "bal démasqué"-t terveznek. Hszien-Li figyelmezteti a Direktriszt, hogy csalódni fog tanítványaiban, amikor azok "igazat" fognak beszélni, de ő is visszariad az elállatiasodott növendékek durva, káromkodó és verekedő seregétől. Marynek elege lesz a "képmutatásból". Szerelmet vall az egyszerű lelkű Zenetanárnak, aki ekkor leleplezi magát: valójában neves filmszinész, aki csupán arról akart meggyőződni, lehet-e őt saját magáért szeretni? Hszien-Li, engedve nővére kérésének, leveszi "szerelme varázsát" az Ügyvédről. Helyreáll a rend, a tanítványok kitombolták magukat, kezdődhetnek újra a foglalkozások. Hiszen a bálon kiderült, hogy az "igazság" visszataszitó, s igy mindenki tovább dolgozik azon az álorcán, amellyel a világban való létezését hatékonyabbá, erőteljesebbé, meggyőzőbbé teheti. Hszien-Li»más utat választ: az ópiumos pipa boldogitó világába menekül. 8. TÍZEZREK SZÍNHÁZA Jevreinov személyiségét ismerve első látásra talán meglepőnek tűnik, hogy éppen ő rendezte a Téli Palota Ostroma tömegszinházi előadását 1920-ban, 8 szocialista forradalom harmadik évfordulóján. Hiszen mindig az individualitás jegyében alkotott, s soha nem kapcsolódott politikai megmozdulásokhoz. Hogyan lehetett érdekelt egy, a proletariátust, az iparosítást és a forradalmat dicsőítő, politikai célzatú akcióban? Közelebb kerülünk az igazsághoz, ha színházi teóriáit gondoljuk végig: valószínűleg felgyújtotta a fantáziáját, hogy végre óriás tömegekkel rendezheti meg az élet teatralizációjának ünnepét.