Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 19. (Budapest, 1986)
Kovács Léna: Ny. Ny. Jevreinov munkássága /1879-1953/ - pályakép
arányokhoz képest /például a Lovag kerekeken gördülő fantasztikus lova/. Az úri közönség gyertyavilágitás mellett kiséri figyelemmel a hűséges pásztorlányka, Marion történetét, akit a lovag nem tud elragadni kedvesétől. Az előadást énekek és korabeli táncok szinesitik. A sikerhez nagyban hozzájárult, hogy minden szinész tökéletesen oldotta meg feladatát - a mimika, a deklamálás, az ének és a tánc harmonikus egységbe olvadtak egymással. Az est harmadik részében két XIV-XVI. századi farce-ot láthatott a közönség. Ezek irodalmi szempontból kevéssé jelentős müvek, elsősorban a látványosság jelentette fő vonzerejüket. A figyelem legfőképp a két bohócra irányult, akik illetlenkedéseikkel, csintalankodásaikkal, komikus bemondásaikkal emelték a közönség hangulatát. A Régi Korok Szinháza anyagi és szervezési problémák következtében I907 december végére befejezte működését. Az eredeti célkitűzésből csak a XIV. század "utcai szinházát" nem sikerült megvalósítani: Jevreinov irt ugyan egy dramatikus szvitet Vásár Szent Dénes indictiójára cimmel, de szinpadi bemutatása már nem jöhetett létre. I9O8 márciusában még sor került a moszkvai vendégjátékra; a közönség lelkesen üdvözölte a szinházi újitók kis csapatát. Pétervárra visszatérve, s anyagi lehetőségeit végképp felélve a Régi Korok Szinháza bezárta kapuit. A kritikai visszhangot tekintve megállapítható, hogy a szakma értői jóindulatúan fogadták az új szinházi vállalkozást. Egyhangúan dicsérték a szinház vezetőinek tehetségét, energiáját és magas művészi Ízlését. A. Kugel véleménye szerint: "Ez a jelenség alighanem a legérdekesebb az utóbbi idők szinházi életében".^ 1 " P. Muratov szavai: "A Régi Korok Szinháza a "művészi igazság" jelszavát tűzte zászlajára. Egy adott kor lelkét vállalkozik szinpadra vinni, és teszi ezt szigorúan tudományos kutatásokra támaszkodva... De maga a rendezés szabad és ihletett játék, a művész alkotó képzeletének és fantáziájának szárnyalása, amely közös akkordba olvad az edott kor/18/ ról és darabról való ismereteinkkel."' '
