Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 19. (Budapest, 1986)
Kovács Léna: Ny. Ny. Jevreinov munkássága /1879-1953/ - pályakép
vetkezőképpen alakult: a két estére tervezett programban a közönség megismerkedhet egy XI« századi liturgikus drámával, egy XIII« századi mirákulummal, egy XIII« századi pásztorjátékkal, a XIV« század "utcai szinháznak" nevezett műfajával, egy X\T« századi moralitással és két farce-szal a XVI, századból. A műsorterv Összeállításakor azonnal jelentkeztek az első problémák. Az Ádám-játék /XII, sz« Ismeretlen szerző/ bemutatását a cenzúra nem engedélyezte, arra hivatkozva, hogy Ádám kanonizált személy a pravoszláv egyházban, s ezért szinpadi ábrázolása tilos, Igy ennek helyébe Rutebeuf: Teofil csodája c, műve került, igaz, erre is csak megcsonkított formában kaptak engedélyt: kl kellett húzni az Istenanyát S' egy elvont figurával /Világos Szellem/ helyettesíteni. Óriási merészség kellett a farce-ok előadásához: abban a korban több, mint illetlenségnek számítottak. 1907 tavaszán megalakult a szinház vezetősége M. Burnasev, Driezen báró és Jevreinov személyében. Megkezdődött a kiválasz tott darabok átültetése orosz nyelvre. Rutebeuf darabját A, Blok, a Két fivér c. moralitást Sz. Gorogyeckij, Adam de la Halle pásztorjátékát, a Robin és Marion t ff, Ventzel fordította. Gondot okozott a régies nyelven, ill. tájszólásban Íródott müvek átköltése; itt Pierre Chapman párizsi professzor volt segítségükre: normannból franciára fordította a drámákat, amelyeket azután szöveghűen lehetett tolmácsolni oroszra. 1907 nyarán Burnasev Párizsba és Kölnbe utazott, ahonnan értékes anyagokat hozott a középkori színjátszásról. Driezen svájci kolostorokat látogatott végig, majd Münchenben végzett alapos gyűjtőmunkát: őrá az ikonográfiái anyagok beszerzésének feladata jutott, Jevreinov az előadások játékstílusának kidolgozásán fáradozott, s a kor olyan jelentős képzőművészeit nyer te meg a Régi Korok Színháza számára, mint Rerih, Benois és Dobuzsinszkij• Az előadások zenéjének komponálását A, Glazunov vállalta magára. Hasonló műgonddal folyt a szinház társulatának kialakítása is. Olyan emberekre volt szükség, akiket még nem fertőzött meg