Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)

Neumayer Katalin: A Pesti Magyar Szinház megnyitása utáni évtized /1837-1847/ szinpadi nyelvének akusztikus stilusa

5« -A szöveg meghatározó szerepéről vö. Waoha Imre: Az elhangzó beszéd főbb akusztikus stiluskategóriáiról. Általános Nyelvészeti Tanulmányok. X. Bp. 1984. 206-207. Wacha Imre két kísérletet ismertet tanulmányában: Egy esetben rádióbemondókkal közösen próbálta meg egy újfajta, kötetlenebb, természetesebb beszédstílus kialakítását. Arra törekedtek, hogy az élőbeszéd stílusának jellegzetességeivel helyettesítsék a felolvasói, hírmondói stilus jellegzetességeit. Ez azonban nem sikerült, mert a kötött szöveg, a megfogalmazás ellenállt ennek a kísérletnek. Egy másik kisérlet alkalmával kilenc különböző stílusú és szándékú, különféle szerzők tollából származó szöveget mondattak el harminc különböző nyelvi rétegben beszélő, különféle műveltségű szövegmondóval. Feladatuk az volt, hogy a szöveg tartalmát, mondanivalóját próbálják meg kidomborítani. A kisérlet eredménye az volt, hogy az azonos szerzőtől származó szövegek akusztikus stilusa közelebb állt egymáshoz harminc különböző személy előadásában, mint egy kísérleti alany szövegmondásában a kilencféle szöveg. Az akusztikus forma létrehozásában tehát erősebb volt a nyelvi forma szerepe, mint a szövegmondó egyénisége. 6. Szabolcsi Bence: A romantika prózaritmusához. Vers és dallam. Bp. 1972. Akadémiai. 165. 7. Uo. 166-167. 8. Kölcsey Perenc Válogatott Müvei. Játékszin. Bp, 1975. Szépirodalmi. 330-331. /Magyar Remekírók/ 9. Idézi Mályuszné Császár Edit: Egy színészházaspár élete. Bp. 1956. Müveit Nép. 40. 10. Bajza Összegyűjtött Munkái. VI. köt. Dramaturgiai Írások. Pest 1863. Heckenast. 176-177. 11. Kisfaludy Károly: Stibor vajda. Pest 1820. Trattner. 8. 1. Az Egressy bejegyzéseivel ellátott példány az OSzK Színháztörténeti Tárában, jelzete NSz. S 16 12. Vörösmarty Mihály Összes Müvei, 10. Drámák V. Bp. 1961. 321.