Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)

Neumayer Katalin: A Pesti Magyar Szinház megnyitása utáni évtized /1837-1847/ szinpadi nyelvének akusztikus stilusa

hibák még a legnagyobb tehetségeknél is előfordultak. A Szinészeti stúdiumokban Egressy a beszédtempó megválasztásáról is a szerep érzelmi kidolgozásával kapcsolatban ir. A helyzettől, az ábrázolt személy érzelmi állapotától, karakterétől függően a következő hangterjedelem, hangerő és beszédtempó-kapcsolódásokat tartotta elképzelhetőnek; mély, gyors és erős; mély, gyors és gyenge; mély, lassú és erős; mély, lassú és gyenge; közép, gyors ás erős; közép, gyors és gyenge; közép, lassú ós erős; közép,;lassú ós gyenge; magas, gyors és erős; magas, gyors és gyenge; magas, lassú és erős; magas, lassú és gyenge. Korabeli kritikákból derül ki, hogy Egressy szerepfelfogása - különösen a klasszikus tragédiák hőseinek romantikus egyénitése - sokszor nem felelt meg a kritika elvárásainak. III. Richard alakitásából például éppen a méltóságteljességet hiányolták, azt kifogásolták, hogy a monológokat társalgási hangon adja elő. Szembekerült Egressy Bajza véleményével is, akinek felfogása szerint a tragédiák és verses müvek lassúbb, ünnepélyesebb előadást kivannak. A szinészet könyv

ében Egressy még bővebben fejti ki a szinpadi beszédtempóról, a terapóváltásokról alkotott nézeteit. Leszögezi, hogy az egyes szerepek megformálásakor a színésznek a beszéd tempóját is eleve meg kell határoznia, figyelembe véve az egyes szituációkat, az érzelmi változásokat ós a jellem alapvonásait. A két szélsőséges érzelmi pont: az indulat csúcsa és a tökéletes nyugalom. Az erős indulat gyorsabb beszédet kivan, ha az indulatba sz értelem is belejátszik, akkor a lélek már magához tért, s az értelem beszédének kétféle tempója lehet: ha az ész igazolja az indulatot, akkor a beszéd még gyorsabb, ha csillapítja akkor lassul. Ha az indulat közvetlenül nyilatkozik meg, akkor a beszéd mozgása gyorsabb, ha elbeszélés közvetítésével, akkor a tempó aszerint változik, hogy az elbeszélő mennyire azonosul az elmondottakkal. Ugyanakkor ebben a műben már azt fejtegeti, hogy az egyes drámai műfajok más-más alaptempót igényelnek: a vigjáték előadása gyorsabbat, a dráma, különösen az antik