Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)

Czibula Katalin: Egy XVIII. századi jezsuita iskoladráma tanulságai

A XVIII. század aránylag békés időszaka ritkán tapasztalható virágzást hozott a drámaírás területén. Ez a virágzás elsősorban mennyiségi volt: a különböző rendek - mindenek elott a ferencesek, piaristák, pálosok és jezsuiták - valamennyi iskolájukban, minden esztendőben több színjátékot is bemutattak. Ezeket az iskola tanárai irták vagy fordították, s mivel csak házi használatra, az iskola számára készültek, többségük csupán kéziratban olvasható, esetleg a legjobbaknak, leghasznosabbaknak Ítéltek vannak meg XVIII. századi nyomtatásban. Bár az alkotások nagy száma nem mindig jár együtt a magas kvalitással, sok méltatlanul elfeledett dráma is van közöttük. Ezt a feledést szándékozik ellensúlyozni az MTA induló terve: kiadása a meglévő XVIII. századi iskoladrámáknak. A következőkben egy elfeledett jezsuita drámát szeretnék bemutatni. • "Minden ki-fogás, ki vévés nélkül kell az Istennek szivünket feláldoznunk, egyetlen egynek, és egészen egynek." '^*' Ez a mondat tartalmazza a jezsuita rend magyarországi működésének célját, ennek a gondolatnak a terjesztését szolgálta a tárgyalt korszakban fellendült, mindvégig aktivan müveit irodalom is valamennyi műfajában, igy jellegzetesen az iskoladrámában is« Ezeknek a drámáknak a népszerűsége - nemcsak a jezsuitáknál, hanem a többi rendben is - olyan nagy volt, hogy a kisszebeni piarista rendház évkönyvének irója feljegyezte pl. azt a kis anekdotát, hogy a fuvaros cigány nem vállalt fuvart az előadás napján, mivel úgymond: "... holnap komédia liszen, /2/ s nekem ott köly lennem", - olvasható a magyar mondat a latin szövegben. Egy 1745-ös adat szerint az előadáson akkora /3/ tömeg verődött össze, mintha megyegyülés lett volna.

9 A jezsuita rend világszerte, nemcsak Magyarországon, megalapításától kezdve minden rendnél jobban pártolta az iskolai színjátszást; híresek voltak pompás, rendkívül korszerű, minden látványra épülő fogást megragadó színpadtechnikájukról, és ennek teológiai okai vannak. A rend alapitója, Loyolai Szent