Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)
Neumayer Katalin: A Pesti Magyar Szinház megnyitása utáni évtized /1837-1847/ szinpadi nyelvének akusztikus stilusa
lására, a szövegmondás és a szinészi játék összehangolására, csiszolására. Kevés volt az olyan szinész, mint például Egressy, aki képezte magát, s akit elméleti kérdések is érdekelt ek. Ugyancsak vissza-visszatérő kifogás az első években, hogy újra és újra felbukkan a szinpadon a régi "siró-éneklő", németes hatást tükröző szinjátszóstilus* Élvonalbeli színészeknél csak olykor-olykor tűnik fel, a kevésbé tehetségeseknél már többször, nemcsak alklami hibaként egy-egy hamis hangként, hanem az egész szerepfelfogást, játékot zavaró torzulásként. A tehetséges, többször dicsért László deklamációjávai kapcso.latosan is felmerül, hogy "hangjában, ha erőlteti, valami bántó rikoltás, vagy rekedtség, a szavalásában bizonyos hangemelés, éneklés van, miktől őrizkednie kell."/ 2 ^ A Haramiák ban Moor Károly szerepét játszó Bartháról Írja Vörösmarty: "Ő most is azt látszik hinni, hogy az egész darabot végig lehet sirni, végig kiáltozni vagy dühödni, 's hogy ekkor a játék talpraesett, holott ennél nagyobb hiba szinen alig lehet; mert az is, mi egyszer 's másszor á 1 maga helyén jól állott volna, hibává lesz az ismétlés *s egyhangúság miatt. Lear egypárszor sír, majd átkozódik, majd elcsendesedve tébolyodásához , közelít: mi lenne rárá ezekből, ha örökké fájdalmas siránkozó hangon vagy cQxtLfcozásBBl adatnának?"/ 2 ^ Hagy on keményen birálja Vörösmarty Pálynét Borgia Iucretia szerepében. Az egész alakitást sikerületlennek tartja, a szövegmondásról pedig igy ir: "... beszédében, szavalásában egy szikra természet sincs. A 1 nyelv, melyet ő beszél, nem emberi, olyan as, mintha madár tanulta volna el, mely a 1 tanultból természetes hangjába gyakran visszaesik. Valami kiálhatatlanú bántó van ezen hangnyeggetésben: ez a^ régi iskola* éneklős játékmódja, mely egymást váltó hamis hangjaival a* halló ) fülét kínpadra feszíti. ... És Pálynénak nemcsak ezen torokbillegetés a* hibája; Pálynénak hangja nem tiszta, nem erős, nem érthető; Pályné rosszul ejti a szavakat; őrszi-t mond őrzi helyett, jólvan helyett joll van-t, éppen mintha valami öreg literátornak ortographiáját akarná kiejtése által divatba hozni." /25/
