Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)

Fried István: Kazinczy Ferenc elfelejtett vígjátéka

Kovács Pál vígjátékát /egyfelvonásosát/ az Uránia c, almanachból és nyilván más Kisfaludy Károly-epigonnak liasonló jellegű müvét. Lehet, hogy jól megfigyelte az esemény szövést, a jellemformálást. Mindenesetre tény, hogy Kazinczy a Kisfaludynál konkrét, jól lokalizálható tipust szinpadra állító módszer helyett egy másikat választott; inkább az általános felé tolta, a kevésbé konkrét és erkölcsi szférában mozgó cselekmény irányába raozditotta el a felsülő nőcsábász és erényes asszony régebbi keletű "toposzát". Mellék- és kísérőé s elekmény ül adta ehhez a bánatában katonának álló fiú jóra forduló történetét. Hogy ebben mennyi Kazinczy leleménye, és mennyi az eredeti /az adaptáló/ része, a kézirat hiányában ma már nem bizonyítható. A gondolati kicsengés, a morális problematika középpontba kerülése ós a gördülékeny szinpadi nyelv egészen biztosan Kazinczyé. Aki - ime képes volt olyan műfajban megújulni, melyet eleddig nem művelt. Ez önmagában sem csekélység. Hogy darabja nem marad el a kor átlaga mögött, ez szintén csodálatra méltó vitalitásának tulaj donitható. Kazinczy Perenc vigjátéka nem került be a Külföldi játékszin c. sorozatba. Mégis az Akadémia adta ki. Kazinczy Eredeti munkái első kötetében, a "prózai költemények" csoportban. Itt aztán senki nem vette észre, senki nem értekezett róla. A magyar színjáték útja is egészen másfelé tartott. Jegyzetek 1. Kazinczy Ferencz* Eredeti Munkái. A» M. T. T. megbízásából összeszedek: Bajza és Schedel. Első kötet. Kazinczy Ferencz* Eredeti Poetai Munkái. Budán 1836. 2. Első megjelenése: /Emlékbeszéd/ Kazinczy Perencz, vidéki rendes tag, felett. A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei I. Pesten 1833. 148-155. 3. Vö.: Pried István: Petőfi Sándor és az irodalmi múlt. Az Országos Széchényi Könyvtár Evkönyve 1978. Bp, 1980 453-469.