Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)

Tóth Agnes: Bánffy Miklós drámái

/ALCIMNA/ ARÁTES ALCIMNA A RATES CLOE ARATES ALCIMNA ARATES CLOE ALCIMNA CLOE szivem. Én szerentsés Atya vagyok. Ó, mint örülök! Ó, Atyám! Hála legyen az Isteneknek, hogy mindenbe illyen szeretsés véget hagytak érni- Kedves Asszonyom; millyen jó haszna van a te gond viselésednek. Uram! Az Istenek meg áldották az én munkámat! ehen által adom neked ezt a szeretetre méltó gyereket. Millyen szép a szivnek és léleknek ártatlansága. Asszonyom, nem hagyom jutalom nélkül fárattságodat. Ölelly meg még edgyszer kedves Gyermekem. M

eg ölellek kedves Atyám! Cloe, eredgy most végezd el othonn foglalatosságaidat, majd ismét elő hivatlak. A Fejedelemhez sietek, hogy neki jelentsem örömömet. Addig Fijam maradj itt ezekkel, a kiket szolgálatodra hoztam. Nem sokára ismét vissza jövök. Jó egésséget Leányom! én téged mindég igy foglsk nevezni. Most a kunyhóba megyek. Jó egésséget, Édes Anyám. Ne hágy el sokáig. Ugy é hogy nem sokára vissza jössz? Csak mi kevés dolgom van, azt végzem el. Harmadik Jelenés Alcimna, két Szolgállók EIßÖ SZOLGÁLLÓ Szerentsénknek tartyuk, hogy mi választattunk ki szolgálatodra. MÁSODIK SZOLGÁLLÓ Valósággal szerentsések leszünk, ha minket a te szeretetedre méltóztatol. ALCIMNA Igen jó szívűek vagytok Leányok, hogy hozzám, a kit ebbe a szempillantásba láttatok leg elősször, ollyan jók vagytok.