Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)
Tóth Agnes: Bánffy Miklós drámái
TISZT Sokaim vannak igen is, és mind igy fel fegyverkezve; Ha! ha! meg engedgy nekem nevetnem kell« EVANDER Ti hát edgy veszedelmes, vad Országba lakhattok. TISZT Miért, Hertzeg? EVANDER Azért, mert mindég strázsálnotok kell. Nállatok bizonyosan sok Farkasok és más ragadozó állatok lehetnek. Mi nállunk nlnts szükség ere a gondoskodásra; tsak néha tesznek kárt nyálainkba. Bizony ollyan Országba nem jó lehet a nyájat legeltetni. TISZT Mi ollyan Országba lakunk, a hol az illyen állatot tsak neviról esmérik. EVANDER Hát minek strázsáltok szükség nélkül edgy Hertzeget? TISZT Nem szükség nélkül, Hertzeg! már sok Hertzeg a maga népe által vesztette el életét. Nekünk a népet félelembe kell tartani; hogy... EVANDER Az hát egy vad, rossz nép. Nem szeretnék köztök lakni. Hát nem éppenn ollyan ez, mintha az Atyát a Gyerekei ellen kellene oltalmazni. Vagy talán ollyan rossz Fejedelmek is vágynak, a kik magok ingerlik a népet ollyan haragra. TISZT Igen is! de mit szólhat a nép neki, Hertzeg! Vannak ám ollyan Fejedelmek ls, a kiknek nlnts egyébb törvónnyek tsak a magok akarattyok és tettzések. A kik ugy bánnak a néppel, hogy neki dühödvenn raóltánn a nép maga meg öli Fejedelmét. EVANDER Istenek! mitsoda Országba visztek ti engem, tik vagytok hát azok, a kik ha a Fejedelem rossz is, az el nyomattatott népet félelembe tartyátok. Én irtodzom, nem foghatom meg ezt az otsmán dolgot. Hiszen már ez tsak ollyan, mintha edgy dühös farkas a mi nyájunkát pusztítaná, és mégis akadnának ollyan emberek, a kik azoknak ellene állanának, a kik meg akarnák a Juhokat menteni: de ugy ó? hogy az Atyám nem ere a végre tart titeket?
