Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)

Tóth Agnes: Bánffy Miklós drámái

A magyar színháztörténet korai szakaszának egyik fehér foltját sikerül felszámolni a Debreceni Irodalmi Múzeumban /a Déri Múzeum Irodalmi Gyűjteménye/ felbukkant kézirat segítségével. A kéziretot először az I. 500/1942. leltári számon vették nyilvántartásba a Déri Múzeum történeti adattárában. Jelenlegi érvényes nyilvántartási száma: K.X. 74. 175. A nyolcadrét hajtott ivekből házilagosan fűzött kéziratcsomó Lovas Jenő Mártontól, a Csongrád megyei Mindszent községből került ajándékként a Déri Múzeumba. Az autográfla kisebb lapszóli gyűrődésektől eltekintve ép, a barna szinü tintaírás jól olvasható. A 46 lapból álló füzet címlapján ez áll: Evander és Alcimna, Egy Pásztori - Játék /1795/. A pásztorjáték szövege a füzet 35 lapját foglalja el. A lapok mindkét oldala tele van Írva. A kéziratos füzetben a pásztorjáték szövege után egy 10 oldalas politikai fogalmazvány és három vers olvasható. A radikális hangvételű fogalmazvány tartalmi kapcsolatban áll a pásztorjáték gondolataival.^"^ Az azonos kéztől származó kéziratba jóval később idegen, jól felismerhető bejegyzések kerültek. Ezeket szövegközlósünk figyelmen kivül hagyja. A fennmaradt szinlapok tanulsága szerint ezt a kolozsvári /2/ társulat többször előadta. Ezeknek a szinlapoknak köszön/3/ hető, hogy a szakirodalom is tud az előadásokról. A darabról magáról azonban e kézirat felbukkanásáig seramiféle információnk nem volt. Sajnos a szerző vagy forditó személyére vonatkozóan e kézirat sem ad felvilágosítást.^^ Azt sem tudjuk egyértelműen megállapítani, a szerző tisztázatával vagy másolattal van-e dolgunk. Az 1795-ös évszámot azonban e kézirat keletkezési éveként kell felfognunk. A fennmaradt szinlapok énekes játékról adnak hirt. E szövegben azonban nem találunk ének-szövegeket. Pelmerül a gyanú, hogy a füzet utolsó lapjain olvasható versek dalbetétként szerepelhettek a pásztorjáték előadásaiban. Az első vers latin nyelvű: Echo Corollarium cimet viseli. A második és harmadik vers cim nélkül szerepel a kéziratban. A második vers azonos /6/ Csokonai A szabadság c. versével. Az utolsó verset töre-