Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)
Tóth Agnes: Bánffy Miklós drámái
lelősségteljes cselekvés tükre elé állítani. Egyesek még egyéni sértést, személyeskedést is kiolvastak a drámából. A főúri Signay család akkor élő tagjai sértőnek találták Signay Jakab beállítását, mert az "Írói szuverinitásnak is van határa..." /64/ A mü, mint már emiitettük, könyvalakban Erdélyben jelent meg 1931-ben. A közönség pedig 1934. május 5-én láthatta először szinpadon a Kolozsvári Magyar Szinház előadásában. Az ottani fogadtatás általában véve más volt, mint Magyarországon. Többen értették meg, hogy a dráma egy általános emberi követelményt emel pozitívummá a politikai cselekvésben. Szántó György a könyv megjelenése után nagyobb terjedelmű, kimerítő tanulmányt szentelt az Erdélyi Helikon hasábjain annak tisztázására, hogy voltaképpen mi is volt a Marti novics célja. Cáfolja a magyarországi vélemények jobb és baloldali vonalát annyiban, amennyiben aktuálpolitikai problémává alacsonyították a főalak konfliktus át/ 6 "*/ A megtalált harmónia az egyéni cselekvés és drámai út között A Martinovics cimü dráma után több mint tiz évig nem ir szinpadi müvet Bánffy. Nagyrészt regénytrilógiája foglalja le, és természetesen az erdélyi szinhazi élet feljavítása. 1930. november 1-től december 13-lg az ő meghívására rendez vendégként Kolozsvárott Horváth Árpád, a budapesti Nemzeti Szinház rendezője. Bánffy maga is rendez. Egyrészt saját darabjait, de más müveket is színpadra állit, például 1934 nyarán Az ember tragédiájá t, vagy Kós Károly Budai Nagy Antalj át az 1936/37-es évadban Kolozsvárott. Ő volt az egyik kigondolója annak az erdélyi drámapályázatnak, mely Jób Dániel, a Vígszínház igazgatója érdeklődését is felkeltette. Igy született meg a terv és a szerződés egy négy darabból álló erdélyi ciklus bemutatására a Vígszínházban 1937-ben. A négy darab: Kós Károly: Budai Nagy Antal. Tamási Áron: Tündöklő Jeromos . Kokasy Endre: A vörös kör . Bánffy Miklós: Alvilág . A darabok rendezésével Bánffyt bízták
