Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)
Kincses Edit: Csepreghy Ferenc dramaturgiája
gyen, igy bizonyos mértékig önmaga legyen elbukásának okozója. Lukács György hivja fel figyelmünket az Adalékok az esztétika történetéhez c. müvében arra, hogy ezen esztétikai követelmény lélektani hátterében a 48-as német forradalom bukásának az igazolása áll, igy menti föl magát filozófiailag a liberális Vischer a lelkiismeretfurdalástól, amelyet a politikai viszonyok rosszra fordulása joggal ébreszt benne. A vischeri tragikumelmélet másik döntő sajátossága az, hogy filozófiailag igazolja a fennálló, hűbéri, abszolutisztikus társadalom jogosságát, s "minden forradalmi törekvés, amely a fennálló rend ellen fellép, 'tragikus bűnt' követ el, s ennélfogva joggal, szükségszerűen pusztul el; ... Vagyis a hegeliánusok tragikumelmélete, s a bennefoglalt "szükségszerűség", a "bűn" stb. arra való, hogy egyfelől igazolja az osztálytársadalom minden szörnyűségét, mint kozmikusán szük/21/ ségszerüt." Gyulai nézetei több szempontból eltérnek Vischeréitől. Széket 1855-ben fejtette ki Szigligeti Diocletian cimü müvének birálatában, s a tragiKUs hős elhatározó tulajdonságait három pontban foglalta össze. 1. "Jeles, nagyszerű, vonzó vagy megdöbbentő tulajdonai" által keltsen rokonszenvet a nézőben. 2. A drámai cselekvést a szenvedély mozgassa, "mely Összeütközik a jogos viszonyokkal, a hagyományos erkölcsökkel, a kegyelettel, a kötelességgel: szóval azzal, amit tár/22/ sadalmi-, erkölcsi-, vagy világrendnek nevezünk." 7 7 Ebből a tézisből vezeti le Gyulai a katharzist, amely nála nem az elbukó tragikus hősért érzett félelemben és részvétben gyökerezik; a nézőben az az érzés szüli a megtisztulást és belenyugvást, hogy tanuja lehet a bűn elkövetéséért járó, igazságosnak érzett bünhődésnek. 3. A főhős aktiv, cselekvő jellem legyen. Cselekedeteivel maga idézze elő a bukást, "amely megrázóan hat ránk, mert egy kitűnő egyént látunk bukni, mely kiengeszteli szivünket, mert a bűn, a tévedés vagy a vakmerőség bünhődését látjuk" /uo./^^ Salamon Eerenc tragikumelmélete csak egy-két pontban tér el Gyulaiétól. A legfontosabb eltérés az, hogy Salamon szerint
