Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)

Kincses Edit: Csepreghy Ferenc dramaturgiája

Itt kell megemlítenünk az Utolsó pesti német cimü egyfelvonásos tréfáját. Az utópisztikus kis jelenet a Népszínház megnyitása után harminc évvel játszódik, ós a szerző azokat a vívmányokat dicséri, amelyek eléréséhez a Népszínház segített hozzá harminc éven át tartó áldásos tevékenységével, A darabnak esztétikai értékei nincsenek, humorát és emelkedettségét a szerző és a közönség összekacsintása adja, amikor Csepreghy szinte tételesen előadja milyen változások várhatók a gazdasági és a kulturális élet területén az elkövetkezendő harminc évben. E vágyálmok érdekessége, hogy csak egy kis részük vonatkozik az egyén életére, nagyrészük a nemzet és a munkásosztály sorsára vonatkozó kívánalmakat sorolja. A szerző a vágyálmok egyik részét a cselekménybe burkolja, más részüket jelszó-szerüen szövi bele a dialógusokba. A két főhős: Beiser Lajos és Szegedi Pista szabólegények. Hazajöttek Bécsből /1. Magyar fiúk Bécsben/ , Lajos nem tanult meg magyarul, mert nem hitte, "hogy mig odaleszünk, Pesten elfeledik a német szót." Lajos kapott egy német nyelvű levelet, amelyben örökségéről órtesitik, a pénzhez csak úgy juthat hozzá, ha a levelet lefordítják magyarra, de hiába járja be egész Budapestet, már senki nem ért németül. Ez az elsőszámú és legfontosabb vágyálom: Budapest megmagyarosodáse. S látjuk, Csepreghy ezt a Népszínház érdemének tudja be. S igy is van: a Népszínház és azon belül Csepreghy müvei oroszlánrészt vállaltak a főváros megmagyarositásában. Amit a főhős ezenkivül még tapasztal Budapesten és országszerte, más szempontokból világítják meg ezt a vágyálmot. Mi változott a város képén? Pelépült egy új vashíd a Dunán, eltűnt a Gellérthegyről a Citadella, a német elnyomás jelképe, s helyén csillagvizsgáló áll. Elkészült a Petőfiszobor. A városban két magyar nyelvű népszinház is van. Nem porosak többé a pesti utcák. /V.ö. Arany: "az utcán szenny, németszó, piszok"/ Nem szemtelen többé a házmester s a fiáker kocsis udvarias. Mi változott a politikában és a társadalomban? A Nemzeti Szinházat is magyarul igazgatják. A minisztériumok és az egyház nyelve is magyar. Az üzleti élet is megmagya