Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)

Kincses Edit: Csepreghy Ferenc dramaturgiája

Csepreghy Ferenc élete és vígjátékai Csepreghy Sopronból származó nemesi család sarja volt, de mire megszületett, a család kezéből fokozatosan elfolyt a vagyon: a család a létminimumon élt. Csepreghy Perenc 1842ben született a Hont megyei Szálkán, s mivel apja nem tudta taníttatni fiát, iparosmesterségre adta, hiszen abban a korban ez tűnt a legtöbb hasznot Ígérő, legfüggetlenebb életpályának. Csepreghy János, Perenc két évvel fiatalabb öccse úgy emlékezik, hogy Perenc pályaválasztását irodalmi élményei határozták meg. Nagy hatással volt rá Jókai Egy magyar nábob cimü regénye, amelynek egyik hőse egy Boitai Sándor nevezetű asztaloslegény volt, aki két keze munkája révén tudja kibontakoztatni egyéniségét, ezzel nyer társadalmi elismerést, megbecsülést. Perenc is erre vágyott, s bár jó szellemi képességei és irodalmi érdeklődése már korán jelentkezett, mégis inasnak állt 1856-ban Szeifert József esztergomi asztalos műhelyébe. /1./ Az 1848-as forradalom vórbefojtása után ebben az időben tartózkodik először huzamosan színjátszó társaság a városban. Ez a vendégszereplés nagy élményt jelentett Csepreghy életében, mert feltűnő, hogy pályája indulásakor, annak ellenére, hogy kevés iskolát járt, mennyire tisztában van a magyarországi szini viszonyokkal, és mennyire mélyen gyökereznek benne a dramaturgiai ismeretek. /2./ 1863. júniusáig élt Esztergomban, akkor Bécsbe költözött, és munkába állt egy bútorüzem ben, hogy a céhszabályok értelmében szakmai ismetereit bővítse és elmélyítse a gyakorlatban. Ez a bécsi korszak a szakmai fejlődésén túlmenően is fontos szakasz volt Csepreghy életében. A világváros bűvölete és a pestinél jóval élénkebb színházi élet óriási hatást gyakorolt a legfogékonyabb éveiben járó fiatalemberre. Hogy milyen szellemi áramlatok hatottak rá, arról még lesz szó. Hogy miképpen töltötte napjait, azt elképzelhetjük Magyar fiúk Bécsben cimü vígjátékából,