Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)
Csapláros István: Lengyelek a régi magyar színpadon. Régi magyar szinpadunk lengyel repertoárja
széről nem áll rendelkezésre birálat, itten ismertetjük előbb a témát, azután pedig a darabot, A lengyel folklór szerint Vanda /lengyelesen Wanda/ Lengyelország mesebeli királynője, Krak leánya. Szerepel a régi krónikásoknál, de a dráma alapjául szolgáló motivum a történetire DXugusztól származik, Nála olvasható először Rytogar német herceg alakja. Németellenes tendenciáinak megfelelően adja elő Vanda tagadó válaszát a házasságkérósre. Ugyancsak DJÍugosz irja le a hidról való vizbeugrás öngyilkossági történetét 7 ^' 7 • A Vanda-téma előfordult már a XVIII, századi francia regényben és a francia szinpadon ±a^ Q// . Hirschfeldnek valószínűen a novemberi felkelés táján irt drámája megfordítja a DZugosz-féle koncepciót. De lássuk magát a történetet! Rogendorf /Rithogard/ eldicsekszik Zoer kancellárnak, hogy Vanda megszerette őt, mire a kancellár magában: Lengyelország hercegasszonya egy német vitézt -?" Zoër gondban van, mert azt hitte, Rogendorf /Rithogard/ az ő leányát veszi majd el, Szobeszláv mondja Zoernek, hogy a hagyománynak megfelelően Vanda külföldihez nem mehet feleségül, csak lengyelhez. Vanda viszont valóban szereti Rithogardot, az álrogendorfot»^s minthogy a hagyomány tiltja az idegennel kötendő házasságot, inkább a halált választja. A hidról a vizbe ugrik, és ott is vész el, Amikor Rithogard újra szinre léphet már csak a halott Vandát láthatja viszont. /58/ Bár a darabot a Várszinház újra elővette 1836-ban, de jelentős kritikai visszhang nélkül 7 ^ 7 . 5, János. Pinnland hercege . Johanna Pranul von Weissenthurn /1773-1847/ bécsi szinészno és szinpadi szerző 16. századi svéd-finn tárgyú darabja csak közvetve tartozik témakörünkbe, de érdemes röviden időzni mellette, a svéd-finn viszony magyar és lengyel analógiájának megérzése, meglátása okán Kossuth Lajos fordította 1837-06^ János herceg hűséges felesége különben lengyel királylány: Jagelló Katalin. A darabot először Bécsben Theater an der Wienben 1818. márc. 9-én játszották, 1833-ig 9-szer ment, könyvalakban már 1817-ben napvilágot látott. A budai Német Színházban 1826-tól adták/ 61 / a kassaiak pedig 1830-tól^ 2 ^*
