Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 17. (Budapest, 1985)
Soós Erika: Shakespeare-rendezések a Nemzeti Színházban /1920-1945/
szinpadra. óriási teher hárul a szinészre. A világ legcsendesebb monológjával kellene alaphangulatot teremtenie, úgy, hogy a színészben sincs meg a hitelességhez szükséges lelkiállapot. N em lehet figyelmen kivül hagyni a gyakorlati nehézséget sem. Már mondtuk, hogy a kripta a nézőtér felétől nem látható, a mélyről jövő hang nehezen érthető, s igy a létmonológ belevész az elhelyezkedő nézők zajongásába. A másik újitás nem elméleti tévedés, hanem anakronizmus. A színielőadást a várudvaron játszatja, ami jó ötletnek tűnik, hiszen a Shakespeare-korabeli rögtönzött előadásokat idézi. Téves azonban az a megosztás, hogy az egyes alakokat kettős szereposztással formálják, az egyik szinész beszél, a másik pedig pantomimszerűen játssza az eseményeket. Ez egyrészt korszerűtlen, hiszen ilyen az előadások után az ókori Rómában fordult elő, másrészt komikus, mert a nézőt egy ismert gyerekjátékra emlékezteti. Kiválóan sikerülnek viszont a szellemjelenetek, Németh Antal a Szellem első megjelenését a vár fokára helyezi, a Szellem alakját zöldes fénybe burkolja. Poszforeszkáló vegyülettel kenik be a páncélt, ami vibrálóvá teszi az egész alakot. A második szellemjelenetnél már nem hozza be a szinp8dra a szinészt, csak zöld fénypászta jelzi jelenlétét. A dráma más átalakításon nem megy keresztül, húzás alig van, a három felvonás négy órát vesz igénybe. Meghagyja az eredeti shakespeare-i tagolást, az első részbe az első két felvonás kerül, a másodikba a harmadik felvonás, a harmadikba a negyedik és az ötödik. A jelenetközöket sötétítéssel, a felvonásközöket tizenöt perces szünettel jelzi. Az előadásban néhány alak is félreértelmeződik. Hamletet Uray Tivadar játssza, aki eddig általában szerelmes szerepeket kapott. Erre kiválóan alkalmassá tette testi felépítése is, a nyúlánk, karcsú, könnyed mozgású szinész jól játszotta a lirai szerepeket. 1939-ben megkapja élete addigi legnagyobb Shakespeare-szerepétj az Ahogy tetszikb en a méla Jacques-ot játssza. Ez az alak az irodalmárok szerint is erősen rokonitható Hamlettel, s igy mi sem természetesebb, mint hogy 1940-
