Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 17. (Budapest, 1985)

Soós Erika: Shakespeare-rendezések a Nemzeti Színházban /1920-1945/

lekvő hős nélkül el sem képzelhető jó dráma, tettei a "bi­zonyítékok keresésére, majd a tökéletes csel kieszelésére irányulnak. Két ember viaskodik benne. A szerető fiú, aki kötelességének érzi a bosszút, s az új ember, aki fellázad a tetteit irányítani akaró kényszer ellen. Hamlet tragédiá­jának alapoka az, hogy a tiszta erkölcsű ember szembekerül egy más erkölcsű világgal. Lelkében óriási pusztulás megy végbe. Az első három felvonásban összeomlik előtte minden, ami számára valaha is jelentett valamit, s csak halála á­rán válthatja meg a bosszúhoz való jogot, s állithatja hely­re a világot. A. drámának Hevesi szerint öt kulcsfontosságú jelenete van. Az első a Szellem megjelenése. Hamlet már előtte is gyanakszik, de gyanúját a Szellem önti szavakba. Bosszúes­küje lélektani hatás következménye, s csak a kisértet tá­vozta után merülnek fel lelkében a jogos kételyek. Későbbi meghasonlott sága lelkiismeretességében gyökeredzik. Shake­speare a föld alá temeti a bünt, Hamlet bizonyosság nélkül, jelleme következtében nem ölhet, s ez vezet őrültségéhez. Ez a dráma második fontos pontja. Az őrültség számára az e­gyétlen bizonyítási lehetőség, de vesztét is ez okozza. Claudius túlságosan ravasz ellenfél, kémekkel veteti körül, ami mutatja, hogy az egész udvart a saját képére formálta. Hamlet jelenete Opheliával nem elméjének megbomlását mutat­ja. Ő nem akart szakitani kedvesével, de árulása felbosszant ja. A harmadik fontos rész az egérfogó-jelenet. Először 1­gaznak tetszik az a meggondolás, hogy ha Claudius bűnös, akkor kirohan, később exónban jogosan kérdezhetjük meg, hogy a király nem a sértés miatt ugrott-e fel hirtelen. Hamlet tehát ismét nem nyert bizonyosságot s ezért nem szúrhat az imajelenetnél. Anyjával való jelenetének alaphangját az ha­tározza meg, hogy Hamlet ellen Gertrud vétette a legnagyob­bat. A jelenet egyik megkérdőjelezhető pontja Polonius meg­ölése. A korszakban ismert szakirodalom egy része azt bizony gátja, hogy ez a mozdulat nem természetes a tetteit halogató

Next

/
Thumbnails
Contents