Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 17. (Budapest, 1985)
Kertész Márta: Adalékok a Thália Társaság történetéhez
Thália előadásai elmaradnak, mert a városi tanács a DebrecenMáramarossziget és Nyíregyháza közötti szinházi egyezményre hivatkozva /amely valószinüleg a debreceniek monopolhelyzetét védte/ nem adott helyhatósági engedélyt szinielőadásra. A Szabolcs cimü lap ugyanakkor nagy lelkesedéssel és tisztelettel hirdeti a Thália közelgő fellépését /igaz, hogy a cikkíró "Stindber és Suderman fl /sio!/ remekeiről is beszél/. Január 25-én megtámadja a Szabolcsvármegye szerkesztőjét, Vajda Dezsőt, amiért az, Zilahyék kedvéért meg akarta akadályozni a Thália bemutatkozását. Vajda Dezsőt hírlapi smokknak és parazita újsághiénának titulálja a cikk irója, M.K.. Vajda DezsŐ a másnapi Szabolcsvármegyéb en Egy tacskónak címmel megjelenteti válaszát, amelyben közli, ő mindössze azt javasolta, hogy a Thália Zilahyék elutazása után lépjen fel. M.K-t, a Szabolcs cikkíróját éretlen gyerkőcnek és szélhámosnak nevezi. A Thália ezek után mégis megtartja előadásait. A Szabolcsvármegye szerint "A nézőtér mindhárom alkalommal csak úgy tátongott az ürességtől. Az előadás jó volt..." Mindez a január 28-i szám Hirek rovatában. Zilahyékról minden egyes előadás után a Szinház rovstban jelenik meg dicsérő kritika. A Szabolcs szerint a Remény előadásán valóban kevesen voltak, de később a helyzet megváltozott. A Mária Magdolnába n dicséri Bánóczy Dezső és Forgács Rózsi játékát. "Az Öreg kedélyesség nélkül való puritanizmusa, még inkább a folytonos munkához szokott leány egyszerűsége mesteri előadásban nyilvánultak. Minden jelenete, minden kis részlete szerepének, anyja halála, vőlegényével való találkozása, végső jelenete a nagy művészek gazdagságával, finomságával, a szerepeltetett alak jellegzetességével lettek előadva." Kiemeli még Karczag Marcsa, Kárpáti Sándor és Gellért Lajos "finom, a nuance-okra is a legnagyobb gonddal kiterjedő" alakítását. Külön hangsúlyozza a kifogástalan összjátékot is. / Szabolcs . 1908. február 1./ A %irvidék kritikusa főként az újfajta játékstílust dicséri "Semmi arcfintorgatás, féloldalt leülés, nadrághuzogatás, szemforgatás és egyéb ripacs komiszkodások. Csupa élő élet, színtiszta természetesség." / Nyjrvidék . 1908. február 2./
