Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 17. (Budapest, 1985)

Kertész Márta: Adalékok a Thália Társaság történetéhez

László 1905. április 13./ A bemutató tehát egyértelmű siker. Mert bár a darabválasztással nem mindenki elégedett, az előadás, a szereplők átélt, egyszerű játéka, a darab mélységeinek megmutatása minden kritikusnak tetszik. A legtöbb előadásról csupán ennyit tudhatunk meg, hiszen általában csak a bemutató után jelennek meg kritikák. A Mária Magdolnáv

al nem ez a helyzet. Szó esik róla a munkás előad ás ok kapcsán: "A közönség látható érdeklődéssel kisérte mindkét darab /

Mária Magdolna és Wedekind: Hőstenor - K.M./ cselekményét, és tetszésének igen sokszor lelkes tapsokban adott kifejezést. A társulat tagjai legjobb tudásukat, minden képességüket vitték bele szerepeikbe. Hebbel darabjában sok tapsot kapott Kürti József, Kürthy György, Porgács Rózsi, de a többiek is... nagyon tetszettek. Hebbel darabjának cselekménye megrendítően hatott a nézőkre..V /

Népszava

. I9O6. február 6./ És szó esik minden vidéki város sajtójában, ahol csak a Thália megfordult. Tanúi lehetünk annak, hogy változik meg egy előadás, milyen megpróbáltatások érik "menet közben". Es tanúi lehetünk annak is, hogy mennyire különböző szinten álltak vidéki városaink, hiszen a Thália diszes színháztól az egyetlen szálloda nagyterméig mindenütt játszott. Megtudhatjuk, hogy mit jelentett a Thália színészeinek játéka a "vidéki" stílushoz szokott közönségnek, hogy mit jelentett a Tháliának akár egy közepes előadása is egy olyan városban, ahol a T

n

ália vendégjátékának hetében a következő darabokat adták: "A szinház műsora Reménv /Thália/ Boccació /sic!/ - operett Cifra nyomorúság - szinmü Nebáncsvirág - operett Zalameai biró - színmű Sámson - szinmü Varázskeringő - operett Rip van Winkle - operett