Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 17. (Budapest, 1985)

Kertész Márta: Adalékok a Thália Társaság történetéhez

tanú, Márkus László: "Egy olyan művészi gondolat bontakozott ki a Thália Társaság pénteki bemutatkozásán, amelynek sokkal nagyobb jelentőséget kell tulajdonitanunk, semmint a társaság nyiltan bevallott célja után gondolná az ember. Mint műkedvelő kompánia alakult meg a Thália, és egy szabad szinésziskola lett belőle, ahol fiatal művészek közös munkára, közös tanulásra szövetkeznek, kicserélik egymás között megismeréseiket, kritizálják egymást* Alávetik magukat egy intelligens és modern rendező koncepciójának

. Ezáltal hathatósan ellensúlyozzák a Színiakadémia munkáját, A pénteki bemutatkozáson már kész eredményekről számolt be a Thália, négy egészen komplett ensemble-t állított be, amelyekben a magyar színpadon ritka rendezői művészet nyomait konstatálhattuk, és ezekben az intim hatásokra berendezett együttesekben egy pár olyan fiatal talentum rukkolt ki, olyan készséggel, hogy önkéntelenül a nagy kőszinházakra gondoltunk és ezek a gondolatok nem voltak kellemesek.

"^

28

^ Márkus az 1907-es Éjjeli menedékhelybemutatót - melyet Hevesi Sztanyiszlavszkij rendezőpéldánya alapján, de a hazai körülményekhez alkalmazva, nem utánozva, hanem a szereplők sorsát mélyen elemezve rendezett - összehasonlitja a korábban Budapesten látott Reinhardt-előadással. Kiemeli, hogy a Thália interpretációját mélyebb jellemábrázolás, a darabhoz való hűség és a Reinhardt által hangsúlyozott patológiai momentumok elhagyása jellemezte. Dicséri az előadás költőiséget is.^

2

^ A Thália, mint már szó volt róla, az elméleti képzést is fontos feladatának tekintette. Ennek egyik eszköze volt a már emiitett Hevesi-féle drámai tanfolyam. Tervezték az általuk játszott, Magyarországon még ismeretlen darabok kiadását is. Az első két bemutató anyaga meg is jelent a Thália-könyvtár sorozatban /az egyfelvonásosok + Strindberg: Az apa/

. Ezeken kivül a Magyar Szinházi Intézetben található, eddig még publikálatlan dokumentum tanúsága szerint úgynevezett Thália-matinékat, azaz irodalomtörténeti előadásokat is szándékoztak szervezni. A program valószínűleg nem valósult meg, s ez nagy kár, hiszen mind a témák, mind az előadók listája igen tanulságos. A vázlat talán a bölcsészhallgató Benedek Marcelltól származik.