Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 17. (Budapest, 1985)

István Mária: A vizualitás jelentősége Németh Antal színházában

1937. A Nemzeti Szinház jubiláris kiállitása; diszalbum /A százéves Nemzeti Szinház/ A Scenario több cikke, a Studio különszámai, a Theater der Welt 1937« októberi magyar különszáma. 44. A Jaschik-növendékek között volt ekkoriban Ehrenfeld Miklós, aki később Gyarmati Miklós néven vált ismertté. Németh Antal és Ehrenfeld Miklós levelezése, OSZK Kézirattár Pond 63/968 45. Vörösmarty: Csongor és Tünde

. Szeged, 1929. IX. 21. 46. Beethoven: Pidelio

. Szeged, 1930. II, 5. 47. Erkel: Hunyadi László

. Szeged, 1930. IX. 20. 48. Németh Antal sajátos, a Shakespeare-szinpad mintájára külön Mozart-szinpadot képzelt el. /Németh Antal: Mozart operái /Kézirat/ OSZK Kézirattár Pond 63/201./ 49. Verdi-inszcenálásokról szóló könyvük fametszetes illuszt rációi az OSZK Kézirattárában vannak, Pond 63/24. A megjelenést 1934. májusára tervezték. Valér Erik 1936-os A korszerű szinpad cimü könyvének nagy részében többé-kevésbé Németh Antal gondolatait fogalmazza meg. 50. Németh Antal és Buday György levelezése, OSZK Kézirattár Pond 63/765 Buday György Németh Antal kinevezését a rádióba és a Nemzeti élére mint mozgalmuk számára kedvező fejleményt üdvözölte. A szakirodalom eddig még nem értékelte kellőképpen az a kapcsolatot, ami a szegedi fiatalok és Németh Antal között volt. Németh Antal sokat segithetett a modern világszínház megismertetésében, s feltehetőleg többek között Gregor Cenedoxusának Szegedre kerülésében is része lehetett. A Napkeletben népszerűsítette Buday György művészetét, s Berezeli darabjait Szegeden és később a Nemzetiben is bemutatta. /Tervezte a Sötétség királya előadását is, Pábri Zoltán több diszletelképzelést dolgozott ki hozzá./ 51. Horváth János: A szinpadkép szerepe a mai szinpadon

. Magyar Iparművészet 1943. 1-8. 52. Borberg: Hol az igazság

? NSZ 1941. III. 22. Ai, előadás díszleteit végül Horváth János tervezte.