Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 17. (Budapest, 1985)

István Mária: A vizualitás jelentősége Németh Antal színházában

12• Németh Antal és Rabinovszky Máriusz levelezése, OSZK Kézirattár Pond 63/2517. 13« 1928-29-es berlini szinházi jegyzetek, OSZK Kézirattár Pond 63/108 Szinházi napló 1931-32. OSZK Kézirattár Pond 63/109. 14« Németh Antal: Emlékezés az "Optimista tragédia" első rendezőjére

. Bács-Kiskun megyei Szinház- és Moziújság, 1959. márc. 15. Madách Imre életrajzi filmje/1944/. Tervezte magának a Az ember tragédiáján

ak megfilmesítését is. A Szt István jubileumi év rendezvényei kapcsán pedig javasolta egy nagyszabású Szt István-film készítését, amelynek szcenáriumát kidolgozta, s melyhez részben a Jaschikék által tervezett felvonulási kosztümöket használták fel. /Németh Antal felterjesztése a Szt István jubileumi év és az eucharisztikus kongresszus teátrális rendezvényeinek ügyében. 1937. júl. 7. Szabó Ervin Könyvtár Bq 791/13./ 16. Bár Palasovszkyról 1931-32-es szinházi naplójában nem túl kedvezően nyilatkozik, kétségtelen, hogy avantgárdé vállalkozásaihoz több szállal kötődött. Barátja, Tiszay Andor egyik szervezője felesége, Peéry Piri állandó résztvevője volt a Cikk-Cakk esteknek. 17. Németh Antal: Tanulmányok a szinház esztétikájának köréből

. Sárospatak, 1934. /Esztétikai Püzetek 1934/5./5. 18. Németh Antal: Goethe Paustja szinpadon

. Budapesti Szemle 1932. aug-szept. 198. 19. Egyed Zoltán kritikájának szóhasználata. /Magyar Bálint: A Nemzeti Szinház története a két világháború között

. Bp

# 1977. 275. 20. Szinházi Újság 1931. jan. 11. /Szeged/ 21. Németh Antal: A színjátszás esztétikájának vázlata

. Budapesti Szemle 1929. 5. 22. Goethe Tass ó

jának inszcenálási terve. /Németh Antal: Goethe und die moderne Bühne

. München 1932. 7-8. 23« Németh Antal: Mozart operái

. /Kézirat/ OSZK Kézirattár Pond 63/201