Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 17. (Budapest, 1985)
István Mária: A vizualitás jelentősége Németh Antal színházában
folyását mutatja többek között a film iránti érdeklődése; vagy az a momentum, hogy 1931 éta állandóan újra ós újra foglalkoztatja a Tragédia terve zése. /6l/ Két éves németországi tanulás után rövid ideig Budapesten tartózkodik, ahol a Vigszinház alkalmazza pár darabra /1932/, majd Olaszországba megy. Innen is folyamatosan együttműködik Németh Antallal, díszletterveik kiállításán /.milánói Triennale, 1933./, és elképzeléseik népszerűsítésén /Scenario/ munkálkodik. 1935-től a Nemzetiben ő lesz az igazgató első számú tervezője, aki ezt a pozícióját az egész kilencéves periódus idején megtartja, sőt időközönként egyedül ő képviseli az állandóságot. Elsősorban a tragédiák számára tervez díszleteket. Színvilága rendkívül egyszerű, szikár: általában a sárga-barnaszürke-fekete uralja; színpadképei komorak, monumentálisak, homályba veszők. Architektúrákban gondolkodik, végsőkig leegyszerűsített épületek vagy épületelemek, óriásira felnagyított motívumok /pl. vasrácsok, zárak a Lear királyb an^ 2 // # puszta falak adják diszleteit. Ha néha fák jelennek meg tervein, ezek elszáradt, rémül et es r csonka vázak. Horváth Itáliája fenyegető és nyomasztó. A. formákban és szinezésben egyaránt expresszív! tels érvényesül. A, Jorio le ányáb an a házak eltorzult vonalai és a csontvárys szinek /intenzív rózsaszin, téglavörös/ együtt jajonganak a siratokkal. Az Operaház számára tervezett Othello velencei lagunáját szürke-kék ködbe burkolózó sötét és sivár épitmények uralKülönös tehetséggel idézi fel a középkor misztikus világát, a gótikus építészetben munkáló hatalmas erőket az Ősf austb an^"*/ és a Pokoli színjátékb an./^/ Az oromzat os német polgárházak, a csúcsivek az ég felé törnek, a Krasinskidarab lépcsőzetes hegyorma pedig már transzcendens magasságba emelkedik, az isteni beavatkozás helye és szimbóluma. /67 / Alkatánál fogva kiválóan oldja meg a Thomas Painev 1 '. A francia forradalmi építészet rideg, dermesztő monumentali-