Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 17. (Budapest, 1985)

István Mária: A vizualitás jelentősége Németh Antal színházában

Andai Ernő: Áruház c. darabjához, 1936 Az elgondolás igen nagyvonalú, de az adott körülmények között a vendégtervezők alkalmazása sok nehézséggel jár. Már a szegedi évek alatt, mikor Horváth János Németországból küldi haza a diszletvázlatokat, a vám állandó nehézségeket támaszt, később a postán Medares makettjai keverednek el. Az Edward /55/ Gordon Craiggel tervezett együttműködés ^ nem valósul meg, a hirneve teljében lévő Aba-Novák Vilmos pedig végül is anyagi /56/ megfontolásból utasítja el a felkérést.'^ 'Mindez azt mutatja, hogy a szinházi állományon kivüli tervezőkkel elég nehéz és kockázatos együtt dolgozni. De a szisztéma a vezető tervezők miatt is meginog az idők folyamán. Az első években Németh Antal arra törekszik, hogy saját rendezéseiben mindhármukat azonos mértékben foglalkoztassa. Külső tervezőt kétszer szerepeltet, az első évadban Vass Bélát, a másodikban Medgyes Lászlót. Varga Mátyás távoztával ez a koncepció felborul. Az 1938-39-es évadban sok új emberrel dolgozik együtt, próbálkozik.VBercsényi Tibor, Pekáry István, Jaschikné, Balázs László és Erdei Dezső/. A következő évben ugyanez a keresés folytatódik: Bercsényi Tibor, Molnár C. Pál, sőt Oláh Gusztáv is tervez Németh Antal