Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 17. (Budapest, 1985)
István Mária: A vizualitás jelentősége Németh Antal színházában
tón megirom, hogy ó p p e n az Ön bírálatára lettem volna e munka során a legfőképpen kiváncsi. Nem sikerült technikailag száz százalékig kihoznom eredeti elképzelésemet, de annyit igen, amiből megláthatta volna törekvéseim lényegét, és igy egyenes kritikájából nagyon sok olyasmire kaphattam volna választ és irányt, amire nézve igy magamban kétségben vagyok. Remélem, lesz még alkalmam •- ha nem is ily méretekben - bemutatkoznom ezen a téren is Ön előtt." /1933» szept. 19./ E sorok fényében Az ember tragédiája Buday-féle díszleteit tekintve megalapozottnak tűnik az az állítás, hogy azokon Németh hatása is érezhető. 1935-től Németh Antal a Nemzeti Szinház igazgatója. Főként az első évek statisztikáit vizsgálva egy határozott szisztém8 figyelhető meg a tervezői foglalkoztatásában: 1. Három állandó vezető-tervezőt alkalmaz: Horváth Jánost, Vsrga Mátyást és Jaschik Almost. Hármójuk karaktere elég markánsan rajzolódik ki. Horváth erősen konstruktiv szemléletű, hatalmas építményekben gondolkodik. Teljesen más alkat, mint Jaschik, akinek módszereit is elveti, például a diszletvetitéses technikát./^" 1 "/ Varga Mátyás szintén konstruktiv, de kisérletezőbb kedvű és szinesebb, mint Horváth. Velük ellentétben Jaschik nem térben, hanem sikban gondolkodik, fő törekvése a dekorativitás. Mindhárom tervezőnek megvan a maga "szerepköre", az alkatuknak megfelelő darabokat kapják meg. 2. Németh Antal a három különböző karakterű állandó tervező mellett esetenként egy-egy külső embert, gyakran neves festőművészt kór fel. Ilyenkor mindig olyan művészre gondol, akinek világa rokon a bemutatandó darabbal. Remekül találkozik például a Circus iuris /B orb erg: Hol az igazság ?/ témája Aba-Nóvák Vilmos groteszk látásmódjával - kár, hogy nem valósult meg.^ 2 / Ugyanilyen telitalálat Pekáry István naiv-népi stilusa és a Ludas Matyi , illetve a Csongor és Tünde' 53/ összekapcsolása; vagy Medgyes László, a Nyugat-Európában és Amerikában is ismert, sikeres dekoratőr alkalmazása az Áruház modem, elegáns fémkonstrukciójának megalkotására. Dolgozik még ebben az időben a Nemzeti számára a festők közül Molnár C. Pál és Kontuly Béla ií
