Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 17. (Budapest, 1985)

István Mária: A vizualitás jelentősége Németh Antal színházában

ien kontaktusa a magyar aktivizmussal 1919 után megszakadt ugyan, de lenyűgöző tájékozottságát ismerve nem képzelhetjük, hogy a Ma kinti kiadványait, köztük az 1924-es szinházi különszámot ne ismerte volna. Továbbra is érdeklődött a külföldre került művészek pályája iránt - elsősorban Uitz Béla, Tihanyi Lajos, Moholy-Nagy László nevét kell itt emliteni.^**' A kapcsolat valamiféle folytatását jelentette az is, hogy a húszas évek második felében az Uj Földben, a volt aktivisták egyik / A / orgánumában is publikált, Németh Antalnak, a fiatal képzőművészeti, filmes és szinházi kritikusnak, majd gyakorló szinházi embernek a magyar aktivizmus olyan elméleti alapozást adott, mely későbbi érdeklődésének irányát, a művészeti élet sokarcú megnyilvánulásával szembeni állásfoglalását, a szelekciót döntően befolyásolta. Ilyen indíttatással természetesnek tűnik az orosz szinház- és filmművészet, a társadalmi fütöttségü nyugat-európai szinház, illetve az avantgárdé képzőművészeti törekvések iránti rokonszenv* Bizonyára ezeknek a régi időknek az emlékéhez tért vissza akkor, mikor budapesti igazgatósága idején Medgyes Lászlót akinek pályafutását mellesleg végig figyelemmel kisérte - felkérte az Áruház^

^ cimü produkció konstruktivista jellegű diszletének megtervezésére. Azt a Medgyes Lászlót, akinek 1919/6/ ben a Ma rendezte meg gyűjteményes kiállítását. A húszas években Németh Antal a Magyarság művészeti kritikusa és a bölcsészkar hallgatója. Mint kritikusnak naprakészen kell ismernie a hazai művészeti életet. Rokonszenvezik a progresszív jelenségekkel, Derkovits elismerésóért harcol. Jelen/7/ tős szerepet vállal a KUT mozgalmában/ " A képzőművészetek mellett egyre inkább foglalkozik a szinház világával. A külföld eseményeit figyelve a modern szinpadmüvészeti kiállitá/8/ • sokról is tudósit. 1 Kéziratos formában maradt Képzőművészeti breviáriumában a XX. század tárgyalásakor fontos szerepet kap a Mejerhold-rendezések szcenikája és más szinházi jelensége Mint egyetemista művészettörténetet ós esztétikát tanul. Nagy szerepet játszik az életében Hekler Antal professzor, akiben a fejlődését irányitó, befolyásoló egyetemi oktató mellett