Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 17. (Budapest, 1985)

Soós Erika: Shakespeare-rendezések a Nemzeti Színházban /1920-1945/

mileg túl gazdája parancsát, aztán gyorsan mindent helyrehoz. A mesterlegények alakja sikeredett a legvaskosabbra, az ő darabosságuk mellett még légiesebbnek tűnik a tündérvilág. A szerelem paródiáját játsszák, másrészt Hevesi finoman céloz a színházi élet visszáságaira is. Vackor a tudatlan, Öntelt rendezők prototípusa, akivel az életben a szinészek és Hevesi is gyakran találkozhattak, Zuboly minden lében kanál, aki félreismert szinész zseninek képzeli magát, s ebből is található néhány a szinházi világban. A stilus, ami előadásukban a nevetség tárgyát képezi, Hevesi rendezésében a rég túlhaladott, de még mindig élő deklamáló iskola. A társaság valamennyi tagja szinészi ambíciókkal küszködik, egyedüli kivétel Gyalu, csak ő látja be, hogy játékra alkalmatlan. A két előadás szinte teljesen eltérő szereposztás szerint történik. Théseus alakitóját, Nagy Adorjánt hüvössóggel vádolja az 1921-es kritika, ami gyakran hangzik el a szinész alakításai után. Ezt a szinészt hasonló intellektusúnak tartja a kortársi vélemény, mint Ódryt, s szerepei /II. Endre, Claudius, János herceg a Sok hühó^ semmiértb

ől. Horatio/, általában sokszinübbek, mint Théseus alakja. Itt jóformán csak reprezentálnia kell, a Hevesi által rákényszeritett, egyhangú királyi méltósággal nem tud mit kezdeni. Erre a szerepkörre alkalmasabb Lehotay Árpád /1928/. Nagy Adorján partnere Hettyey Aranka volt, aki hozta a királyi méltóságot, hiszen korább szerepei is főleg a grandiózus, emberfeletti királynők közül kerültek ki. Hippolyts sszonyvolta azonban némi csorbát szenvedett. De ez az alakitás még mindig jobbnak látszik Lánczy Margiténál /1928/, akinek szinészi képességei kecses, arisztokratikus mozgásában jóformán ki is merültek. Az ő Hippolytája valódibb feleség, de nem amazonkirálynő. A mesteremberek alakitói mindkét előadásban kiválóak, a szinház olyan neves komikusai játsszák, mint Pethes Sándor /1921/, Horváth Jenő /1921/, Sugár Károly /1928/, Rózsahegyi Kálmán /mindkét alkalommal/ és Csortos Gyula /1928/. Puckot 1921-ben Várad! Aranka alakítja, aki még a Jászai vezette dekorativ és deklamáló heroinák sorába tartozik, nem furcsa te-