Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 16. (Budapest, 1985)
Konrádyné Gálos Magda: Justh Zsigmond Albuma
zője. Justhról az Album lo3. lapján beragasztottakon kivül is több cikket irt./70/ Rózsa Miklós 1894. aug # 26-án Rózsa Miklós iró, Kiss József segédszerkesztője Munkácsy Mihály titkára volt, majd újságiró. Justhot gyakran felkereste Resten, majd Szabadszenttornyán is meglátogatta. Justh Gányó Julcsa cimü regényéből ő is drámát irt. Cime: A hit . A Népszínház Rózsa szinmüvét 19o2. november 22-én mutatta be Stoll Károly rendezésében. Csak négyszer került szinre. Szövegét az OSZK Szinházi Osztálya/71/ őrizte; meg. /Abba a beszámolójába, amelyet a Kincs előadásáról irt, egy megtévesztő elirás került: többször A fecsegők cimen emlegeti.^/ 95 Fénykép. A márvány kereszt, amelyet Justh Istvánná hálából állíttatott, amikor 1894 tavaszán látszólag jó egészségi állapotban tért haza a fia. Felirata: "Márczius 1894 Hála és remény jeléül" 96 Fénykép. A Körszinház távolról. 97 Jászai Mari sóskúti márványszobra a parkban. 98 Fénykép. Stróbl Alajos Toldiról készített tanulmányfeje és az általa tervezett, a szoborhoz vezető pergola. 99 Fénykép. A körszinház. 100 "10-ik szinielőadás aug 12 én a Körszinházban. Plautusz A kincs Csiky fordításában. Főszereplők: Puskás Lidi, Madarász Róza, Czombos Janiy 5 Kulcsár Pál, Györgyi Jóska, Czombos Mihály, Zana István, Rajki István." /Justh autográf/ Plautus 5 felvonásos vígjátékát Csiky Gergely fordításában játszották. Erről az előadásról számol be a Békés a prológtól a "görög jelmezes" színészek játékának részleteiig és az Orosházi Közlöny is, amelyik "nagyszerű, varázslatos" előadásnak mondjaAz előadást végignézte Jászai Mari és Rozsnyai Kálmán ^színész is. Rozsnyai igy ir róla:"Belső cselédek, tanyások, zsellérek, dohányos gányók Plautusz Kincsében úgy alakítottak, hogy a nem könnyen lelkesülő Jászai valóságos extázisban ölelte, csókolta Puskás Lidit, Kis Rozit, a Czombos fiúkat, Éliás Jóskát, Zana Pistát. Színarany, ösztönös művészet volt, amit produkáltak..."/74/ Rozsnyay Kálmán van der Hoske Londonban, majd idehaza volt szinész. Későhb otthagyva a pályát irodalmi működést fejtett ki, több könyvet, cikket irt, nagyobbára emlékezéseket.
