Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 16. (Budapest, 1985)

Székely György: Vesztes harc a Nemzeti Színházért /Az 1863-as petíció/

Pesti művészkörökben 1863 tavaszán egyre több szó esett egy felterjesztésről, amelyet a Nemzeti Szinhaz ügyében fel­sőbb hatóságok elé kivántak eljuttatni. A. "petició" elkészült és a Hölgyfutár 1863* július 28-i számában Reviczky Szevér az alábbiakat jelenthette:"A petitiot magát az erre megbizottak: Dobsa és alólirott f. hó 23-dikán délelőtt nyújtották át Bécs­ben Ő es. kir. Felségének, ki az ügyben tett kérelmes előadá­sukat igen szivesen és kegyesen hallgatta ki s azon kérésükre, hogy ezen ügyben az 1861. országgyűlési bizottmány véleményét óhajtanák irányadóul vétetni, legkegyelmesebben felelni mél­tóztatott, hogy mennyire sajnálja, hogy az adományozás által még a cél elérve nincs, s hogy az ügy megvizsgálása után kérel­müknek minél előbb elég fog tétetni. Ezen jelentéssel tartoztunk a közönségnek, tartoztunk eleink­nek, különösen iró- s művészbarátainknak - kik a petitiot ve­lünk együtt aláirtak." Ebben a hiradásban van néhány kulcsszó, amelyek "feloldása" nélkül nem lehet igazán megérteni az eset jelentőségét. Az e­gyik az "1861. országgyűlési bizottmány"-ra való hivatkozás. A másik az "adományozás" megemlítése. A harmadik: azok az "iró- s művészbarátok", akik a peticiót aláirtak. S végül, de nem utolsósorban, az a tény, hogy a Schmerling-abszolutizmus legsötétebb időszakában magyar királlyá még meg nem koronázott Perenc József fogadta az "irodalmi ellenzék" két vezető tagját és kérelmük ügyében intézkedést igért. Ez az utóbbi tény már csak azért is feltűnő, mert eddigi szinháztörténetirásunk je­lentéktelen epizódnak minősitette ezt a peticiót, melynek in­ditékait szinte kizárólagosan személyi sértődésekben vélte fel­fedezni, s aláiróit is "túlnyomó részben teljesen jelentékte­len egyének"-nek könyvelte el.^^ Az 1861-es országgyűlés, amely áprilistól feloszlatásáig, augusztusig ülésezett, bizottmányt alakitott ki, amelynek zá­rójelentését, a Nemzeti Szinhaz addigi sorsának elemzését Jókai Mór készítette el; de vitájára s igy intézkedések hoza­talára már nem kerülhetett sor. /Az országgyűlés egyébirányú szinházi érdekeltségű eseményeit Pukánszkyné Kádár Jolán és /2/ Bory István részletesen feltárta./ 1 Számunkra itt az a lé-

Next

/
Thumbnails
Contents