Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 16. (Budapest, 1985)

Székely György: Vesztes harc a Nemzeti Színházért /Az 1863-as petíció/

a pesti egyetemre az Összehasonlító nyelvtörténet magántanárának, hogy azután 1865-ben a német nyelv és irodalom rendes tanára legyen. Rózsaági Antaloknál alakult ki Pest első irodalmi szalonja, ahol Deák Perenc, Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Eötvös József, Toldy Perenc mellett Egressy Gábor, Reményi Ede, Tóth Kálmán is megfordult; az ő estélyükön ismerkedett meg a Pestre látogató id. Dumas a magyar iróvilággal. Szini Károly, - amellett, hogy Táncsics Mihály köréhez tartozott-, A magyar nép dalai és dallamai cimen jelentette meg a 19» század egyik legjelentékenyebb népdalgyűjtemény ét. Ezúttal mellőzhető Vajda János irói pályafutásának és magyar irodalmi jelentőségének méltatása, hiszen mind szemléleti, mind stilisztikai szempontból előfutára és csillaga lett legjelentősebb huszadik századi irodalmi törekvéseinknek, annak ellenere, vagy éppen azért, mert oly élesen szemben állt a Gyulai által képviselt korabeli szellemmel és irányzatokkal. Vértesi Arnoldot Arany János Jókai után a legkitűnőbben mesélő magyar irónak tartotta, ma pedig a századvégi realista irodalom egyik úttörőjének ismerik el. A "fiatalok" sem voltak teljesen jelentéktelenek. Bajza Jenő /a Zách Felicián irója, egyébként Bajza József fia/ Goethe Werther

ét fordította le. Almási Balogh Tihamér későbbi éveiben renszeresen alkotó, ha nem is magas színvonalú, drámaés népszinmüiró lett. Beniczky Emil már 1859 óta résztvett az egyetem forradalmi mozgalmaiban és Táncsics vonzásába került; Csukássi /Hechtl/ József a Budapesti Hirlap alapitója, tulajdonosa-kiadója és szerkesztője lett. Jósika Kálmán rendszeres szinházi kapcsolatai már ekkor is érvényesülnek; Rákóczi Júlia cimü tragédiáját vallási-politikai okokból nem engedik bemutatni 1862-ben. ifj. Kun Pál összehasonlító nyelvészként jutott el a tudományos akadémiai tagságig. Németh Jánost a magyar művészeti élet mint Szentirmay Elemért, a népszínművek és népdalok híres zeneszerzőjét ismerte meg. Báró Pongrátz Emilt, aki született főrendiházi tag volt, s először Jénában és Heidelbergben bölcsészetet, majd Pesten és Bécsben jogi tanulmányokat folyatott, ekkoriban publicisztikai tevékenységéről ismerték. Reviczky Szevér, jogász-közgazdász, - ekkori-