Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 16. (Budapest, 1985)

FÜGGELÉK. Színház- és drámatörténeti dokumentumok - Justh Zsigmond: Hárman voltak

DANOSNE DÁNOS DANOSNE DÁNOS DÁNOSNÉ DÁNOS DÁNOSNÉ DÁNOS DÁNOSNÉ /

Ártatlan arccal/ - miért, nem egyezerre voltak nálam* Elhallgatsz, el? /

Megfogja, felkapja a levegőbe

. leejti ismét

./ Itthagylak, és elmegyek. Mit ér is veled az én életem. Csak kin és teher minden napja, érája. Nincs nekem se éjjelem, se nappalom. Egy falu legénye fordul utánad, egy falu kinozza a szivemet. Leszen még olyan gazdád, ki ebbe belenyugszik, de annak a csókja is csak olyan lesz - amilyennek a tüzét oltják. Hárman voltak. Te cégéres. Hát újra kezded? Folytatom, •••• megmondtam nékik egyenként... Hogy szereted őket. Három, két óra alatt. Te világcsúfja. Megmondtam nekik, hogy - odakinn tágasabb. Oh, te együgyű szerelmes gazdám. /

Odaborul a vállára/ /

Lágy hangon/ Te, te. Ki ne mondd, úgyse tudnád megmondani - mindig rosszul mondod. Csak csókolj - ahhoz jobban értesz. /

Átöleli/ /

Dános hevesen megcsókolja/ Megjelent a Magyar Géniusz 1893» június 30-i számában 70.1.