Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 16. (Budapest, 1985)
Rajnai Edit: A budapesti Magyar Színház első tíz éve /1897-1907/
délyt a határozat 4« pontja a következőképpen fogalmaz: "•..kiköttetik, hogy eredeti magyar müvek előadására különös /57/ gondot forditson." A tanács számit az erzsébetvárosi szinház magyarositó hatására. A kritikának már a nyitó előadás szemet szúr, a Magyar Szinház nevet viselő intézmény angol operettel fogadja a közönséget. "A Magyar Szinházat egy angol operettel nyitották meg, s ma este egy francia darabbal folytatják"... - hangzik a Budapesti Napló kifogása A, császár ezredese cimü Ohnetbemutatója kapcsán. Az áttörést Beöthy László valós itja meg Rákosi Jenő és Szabados Béla A, bolond cimü operettjének és Herczeg Ferenc vígjátékának, a Gyurkovics lányokn ak bemutatásával.^-^ Rákosi Jenő természetesen nem véletlenül bizta a daljáték sorsát a Magyar Színházra. Herczeg pedig valószinüleg szintén a Budapesti Hirlap nagy tekintélyű szerkesztőjének ajánlására fordul ekkor a fiatal igazgató és az Izabella téri szinház felé. Szabados Béla első három darabja, amelyeknek szövegkönyveit szintén Rákosi Jenő irta, a Népszínházban kerül szinre^ 0 ^ A negyedik, A bolond az Izabella téren. Herczeg Ferenc szintén Rákosi JenŐ révén kerül ismét a Magyar Szinházzal kapcsolatba. A Gyurkovics-lányok dramaturgiai alapötlete, az, hogy a négy felvonást, egy-egy Gyurkovics lány férjhez menetelének történetét, Mici és Horkay Feri kapcsolata és ténykedése fűzze egybe, Rákosi Jenőtől származik. Ezután Herczeg semmiképpen nem vonhatta vissza a darabot, amelyet eredetileg is az Izabella téri szinpadra szánhatott. A szinmü dalszövegeinek megírására ugyanis Rákosi Jenőt kérte fel. Rákosi azonban a zenés betétek helyett az emiitett ötlettel járult hozzá a mü megszületéséhez, s az elképzelést fejtegető levelét igy zárja: "A darabot /61/ vissza fogom küldeni a Magyar Szinháznak." ' A magyar iróés zeneszerzőgárda megszerzése igy Beöthy Lászlónak és a mögötte álló Rákosi-családnak köszönhető. A Népszínházhoz kötődő operettszerzők, Verő György, Szabados Béla, Sztojanovits Jenő, Hegyi Béla, HüvÖs Iván, Fejér Jenő, Bokor József, Konti József, Barna Izsó, Forrai Miklós ezután kezdenek érdeklődni a főváros második, operettet ját-
