Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 16. (Budapest, 1985)

Rajnai Edit: A budapesti Magyar Színház első tíz éve /1897-1907/

lósitásához szükséges anyagi fedezet, a szinház pénzeszközei­vel való tényleges gazdálkodás a részvénytársaság, illetve a társaság igazgatóságának a jogkörébe tartozik. Az a mozzanat, amely a művészeti igazgatás és a gazdasági irány it ás közti összekötő kapcsot jelentené, vagyis az, ha a müvészeti-vezető maga is a részvénytársaság igazgatóságának lenne a tagja, a Magyar Szinház esetében nem lehetséges: a művészeti igazgató - az alapszabályzat szerint - csak az igazgatóság előadója, beszámolási joga, sőt kötelezettsége van, tényleges beleszó­lása az általa vezetett szinház gazdasági ügyeibe szinte sem­/23/ mi. ^ Emellett a társaság a végrehajtó bizottság révén a művészeti ügyekbe is közvetlen beavatkozási jogot szerez, "...az összes művészi és kezelő személyzet felvétele, azoknak működési köre, fizetése, elbocsátása, az igazgatóságból vá­lasztott két tagból álló végrehajtó bizottság által a művé­szeti igazgatóval együtt, ennek javaslata alapján történik. "^ 2 ^ Ez a struktúra igy nem csak a gazdasági ügyeket függetleníti a művészeti irányitástól, de a társaság részéről a szerződteté­sek fontos és a szinház szempontjából egyik létkérdést jelen­tő ügyében meg is köti a művészeti vezetés kezét. A saját kezelésű szinház vezetésére jellemző kettős struk­túra összhangba hozásának másik lehetősége az, ha a részvény­társaság igazgatásában a színházhoz értő, a művészeti vezetést támogató csoporté a vezérszerep. A Magyar Szinház eseteben ezzel szemben az 1897 és 1901 közötti időszakban éppen a mű­vészeti és gazdasági szféra egyre fokozottabb eltávolodása következik be. A szinház igazgatási rendszerének kettőssége ugyanis a kezdetektől még egy teherrel kapcsolódik össze. Az a művészi - vállalkozói kör, amely a szinház életében és a szinház művészeti irányításában járatos, hosszú évek ta­pasztalatait hozza magával és adhatja át a vállalkozásnak, az ötletet adó Rákosi Szidi és Ewa L a jos nem azonos azzal a kör­rel, amely a szinház mögött áll tőkéjével, s amely az intézet gazdasági stabilitását biztosítja, A 980,000 forint alaptő­két kitevő, egyenként 5.000 forint névértékű 56 darab részvény megoszlásáról pontos adatok nincsenek. Az alapítás­ról és a részvénytársaság megalakulásáról negyon kevés hir

Next

/
Thumbnails
Contents