Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 16. (Budapest, 1985)

Rajnai Edit: A budapesti Magyar Színház első tíz éve /1897-1907/

gasabb műveltségű és szemléletű, mint az erzsébetvárosi színházlátogatók. A Magyar Szinhaz alapítása A. szinházalapitási koncepció, amely az Erzsébet- és a Józsefvárosok ekkor nekilendülő és kiteljesedő fejlődésére kivánta alapozni az új szinhaz létét és prosperitását, a szinházépitésre alkalmas telek körüli vitákban és felmerülő lehetőségekben tükröződik. Budapest három nagy szinháza, a Nemzeti Szinhaz, az 1875 óta játszó Népszinház és az 1884-ben megnyilt Operaház négy főútvonallal behatárolható belső négyszög egy-egy pontján helyezkedik el. A Nemzeti Szinhaz a Kerepesi út /Rákóczi út/ és a Múzeum körút találkozásánál. Az Operaház a Sugárúton /Népköztársaság útja/, a főváros reprezentatív útja mentén, amelyet /12/ 1884-ben adnak át a forgalomnak. ' A, három színház meghatározta terület legkülső pontján a Népszinház áll, a Kerepesi út és a Nagykörút metszéspontjánál. Az 1890-es évek közepére azonban ez a környék is bekapcsolódik az újjárendezett főváros forgalmába, 1888-ig a Nagykörút a Margit-hidtól az Üllői útig szinte teljesen kiépült, s igy a hajdan külvárosi jellegű tájék egyre inkább a belső területek vérkeringéséhez tartozik. A három nagy szinhaz tehát a Nagykörút, a Kerepesi út 9 a Múzeum körút és a Sugárút által behatárolt terület pontjain található. A Nagykörút az a választóvonal, amelyen kivül az 1890-es években, de majd 1903-ban is, a Király Szinhaz létrehozásakor, a meginduló szinházi magánvállalkozások helyet és közönséget kereshetnek maguknak. A Vigszinház már kivül esik a színházak belső körén, mert bár a Nagykörúton épül, de távol esik az említett központi körtől. A Magyar Színház megalapításának ötlete 1895-ben bukkan fel először, a színház 1897. október 16-án nyitja meg kapuit. A közben eltelt csaknem három éves időtartam, a színház helyének pontos kijelölésével, illetve a színházépület tető alá kerülésével telik el. A telek megszerzése körüli csatározások egy részét Romhányi István ismerteti a "História" cimü folyó-