Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 14-15. (Budapest, 1984)

Mihail Bulgakov: Zojka lakása /fordította: Király Zsuzsa/

Ametyisztev: Meglepetésem van: uj modelleket heztak Párizsból. Madame Ivaneva: Jó. Ametyisztev: Csodálatosak! Madame Ivanova: Aha! Ametyisztev: Villamosén jött? Madame Ivaneva: Igen« Ametyisztev: Bizonyára sekan voltak a villamoson? Madame Ivaneva: Igen« Szünet* Ametyisztev: Kialudt a cigarettája.•• Adek tüzet! Madame Ivanova: Köszönöm! /Kimegy./ Ametyisztev /Mányuskáhez/: Te jóisten, micsoda nő! Sose unatkoznék mellette. Ez bezzeg nem elyan, mint te, akinek be nem áll a szája, örökké lecseg-fecseg. Parancsoló hangú csengetés. /Ametyisztev/ Ez ő! Megismerem a csengetésről. Igazi kereskedelmi igazgatói csengetés. Csodálatosan csenget. Nyiss ajtót! Aztán szaladj átöltözni. Kerubim segíteni feg. Kerubim /beront/: Megjötte Huss! Mányuska: Jézusisten, Huss! /Kiszalad./ Ametyisztev: Zoja! Itt van Huss! Fogadd, én eltűnök! /Eltűnik./ Zeja /estélyiben/: Ó, mennyire örülök, kedves Borisz Szomjenevics! Huss: Jó estét, Zeja Gyenyiszovna, jó estét! Zeja: Ide üljön, itt kényelmesebb••• Ejnye-bejnye, hegy maga milyen csúnya ember. A szomszédunk, régi ismerős, és még egyszer se jött el hozzánk. Huss: Higgye el, hegy örömmel, de... Zeja: Csak tréfáltam. Tudom én, hegy nyakig ül a munkában. Huss: Ne is mondja, már aludni se tudok. Zeja: 0, maga szegényke, biztts agyondolgozta magát, ki kell kapcsolódnia. Huss: Szó se lehet róla. /Körülnéz a szobában./ Nagyen csinos Itt minden. Zeja: A szalon magának köszönheti, hegy létezik. Huss: Ugyan, semmiség. De jó, hegy szóba került a szalon,