Nyerges László szerk.: Színháztudományi Szemle 13. (Budapest, 1984)
Nyerges László: Kazinczy drámafordításai Metastasiótól
Metastasio moralizálásával szemben Kazinczy, aki történelmi helyzeténél fogva nem udvari elit, hanem egész nemzet nevelője volt, a klasszikus személyiségek idealizált bemutatásával a nemzeti tudatra kivánt hatni. Szemléletesen példáz za ezt a Temistocle fináléjának megváltoztatása, az alattvalói hűség és a szülőföld iránti ragaszkodás között ingadozó vezér tragikusan végződő sorsának bemutatása, melynek segítségével a forditó a hazaszeretet eszméjét állitot ta a dráma középpontjába. Ami a forditások szinpadi sorsát illeti, a rendelkezésre álló, töredékes adatok alapján, az alábbi, távolról sem teljes képet rekonstruálhatjuk. A XVIII.-XIX. század fordulóján, Erdélyben a szinházi élet központi alakja Wesselényi Miklós volt, aki az 1792-ben alakult színtársulat mecénásaként, mint forditó és impresszá rió is tevékenykedett. Altalános felhívására Kazinczy neki küldte el fordításait, és hála a kitűnő személyi kapcsolatoknak, melyek kettőjük levelezése során egyre szorosabbá váltak, Wesselényi a La clemenza di Tito-t és a Temistocle-t Kolozsvárott és Marosvásárhelyen, 1806-ban bemutatta, majd Debrecenben és Szegeden játszatta. Kazinczy fordításában Metastasio drámáit még Buda, Pest, Székesfehérvár, Pápa, Kas sa színházaiban tűzték műsorra. A La clemenza di Tito bemutatója ez erdélyi magyar színtársulat előadásában, 1806. április 24-én, Kolozsvárott, Bánffy György kormányzó nevenapja alkalmából rendezett ünnepség kiemelkedő mozzanata volt. Amikor április 9-én kelt levelében Wesselényi az eseményről Kazinczyt előre tájékoztatja, egyben azt is közli, hogy a társulat egy része majd Debrecenbe és Szegedre látogat, ahol viszont a Temistocle-t játssza. A La clemenza di Tito - előadásáról ad hirt Wesselényi sógora, Cserey Parkas, amikor igy ir Kazinczynak: "/#../, szivem örömével láttam egy comédia czédulán, hogy Gr. Bánffi tiszteletére a nemzeti Jádzó társaság a Te fordi/12/ tásodat, a Titus szelidségit . adta elé."' 1 Ismerjük ezt a "komédia cédulát", azaz az előadás szinlap ját, melyen a címszerepet játszó, társulatvezető Kótsi Patkó