Nyerges László szerk.: Színháztudományi Szemle 13. (Budapest, 1984)
Amedeo Di Francesco: Metastasio heroikus drámáinak fordításai a XVIII. századi magyar irodalomban (Fordította: Ordasi Zsuzsa)
A hosszú idézet önmagáért beszél, mert bőségesen és pontosan felvázolja az új művészi érzékenység alkotóelemeit, amellyel Kreskay az udvari költő müveihez közelit: a müveit pálosrendi barátban az oktató-nevelő célzat nem szoritja háttérbe a forditó buzgalmát és komolyságát; müvében már nem találunk népieskedő fordulatokat, szentenciózus elkalandozásokat, hanem állhatatos, teljes és tudatos ragaszkodást az eredeti stilisztikai megoldásaihoz. Az erkölcsi tanítást kizárólag a Metastasio-szöveg tartalmával közvetíti, mert már nem fogadja el azt az igényt, hogy a már önmagukban is erényes vagy hősi cselekedetekre törekvő szereplőket még pozitivabb tulajdonságokkal ruházza fel. Végül pedig, nem kifogásolta a szerelmi és érzelmi tematikát, mert az - mint "kellemes megoldás" - kétségkívül hasznára volt az erkölcsi tanításnak és talán szükséges eleme az új és igazi költészet kialakításának, Kreskay - immár - nem véletlenül vagy önhatalmúlag helyezkedett erre az álláspontra, hiszen ez egyenes következménye az időközben Magyarországon kialakult új kulturális törekvéseknek. És Kreskay szerepe nem volt jelentéktelen a XVIII, század végi magyar irodalmi kultúra megújításában. l6/ Kreskaynál ez a forditás! elv egy elmélyült és alapos kritikai munka gyümölcse. Bizonyíték erre, többek között, az Írókhoz intézett levele, amelyet a "Magyar Museum"-ban közölt, s amelyből talán nem haszontalan kiemelni ezt a néhány sort: "Jók, és ditséretesek, sőt tekélletesek a* Pordittásrol közre-botsátott Regulák, mellyek az első Negyedben foglaltatnak. Nem rettenthetnek ezek el senkit attól, hogy munkájit világosságra ereszteni bátorkodjék, Szorossabbatskák ott, hol a* Verseknek magyarázattyát illetik, minthogy a* Magyar Verseknek az együtt-hangzásban találandó Örökös tulajdonságát fenntartván, elég, ha a 9 Pordittó az írónak valóságos értelmét, indulattyát, tüzét, érthetőképpen kifejti: annyival-is-inkább, ha versekből versekre tétetik a* Pordittás. - Mondám: a* Magyar verseknek az együtt-hangzásban találandó örökös tulajdonságát,,,"^ 1 ^
