Nyerges László szerk.: Színháztudományi Szemle 13. (Budapest, 1984)

Amedeo Di Francesco: Metastasio heroikus drámáinak fordításai a XVIII. századi magyar irodalomban (Fordította: Ordasi Zsuzsa)

magyarul* Népieskedő fordulatokkal oldja meg a stilisztikai és nyelvi problémákat az az ember, aki elsősorban arra törekedett, hogy érthetővé tegye az olasz szöveget. Ez a többnyire elfogadható nézet indokolja, hogy hasonlatokkal él, azaz a régi magyar irodalom talán leggyakoribb retorikai eleméhez folyamodik segítségért; és a természetből vagy a mindennapi életből vett érzékletes képek sora - amiből csak néhányat idézünk - segiti a megértést. III.l. ...In lor traluce indole non volgar /...Bennünk kitetszik a nem közönséges lélek.../ Ezekből, mint verő fény a kődből, ki néz a Nemes vér. III.

6. Tutto il popolo, o padre: è affatto ormai incapace di fren. /A nép, óh atyám: immáron megfékezhetet

len./ A Romai kösség, mint a delczeg ló zabolátlan rohan... III.6, ...Gresce o momenti la fúria popolar. Già su le destre ai pallidi littori treman le scuri... /Percről percre nő a nép haragja. Már reszketnek a bárdok a sápadt liktorok jobbjában.../ ...gerje, mint tűznek haragja a felindult népnek mérges indulattya. Már a poroszlóknak szinek