Nyerges László szerk.: Színháztudományi Szemle 13. (Budapest, 1984)
Amedeo Di Francesco: Metastasio heroikus drámáinak fordításai a XVIII. századi magyar irodalomban (Fordította: Ordasi Zsuzsa)
és morális céllal készült átültetések és a művészi kritériumok alapján a szépség ós a kifejezetten szinház! bemutatás céljára kiválasztott forditások egymást követő két korszakot jelölnek meg: az egyik 1740-től 1780-ig, a másik 1790 és 1810 között, két különböző politikai hátterű irodalmi helyzetet ós két társadalmilag is különböző állásfoglalást..#"/2/ "... A latinos vidéki középnemesség igényeinek, amely a színpadról Metastasio szavaival a feudális erények és bölcsesség dicsőítését akarta hallani, valamint az új értelmiség, amely Metastasio alakjaira vetítette a Felvilágosodás polgári eszményeit és érzelmi megnyilvánulásokat kivánt, igen eltérő választásai közötti különbségben kiválóan megmutatkozik a magyar felvilágosodás irányában ható két jellemző irányzat összecsapása." 7 • A téma, mint láthatjuk, rendkívüli jelentőségű, minthogy nem merül ki a "kis"-irodalom vizsgálatában, amelynek sajátos jelentősége elsősorban arra az időszakra tehető, amelyben erős Metastasio hatása. Ez egybeesik a magyar irodalom szellemi-művészi megújhodásával, ami - végsősoron - új változatok és irányok kialakításához járult hozzá még Csokonai és Kazinczy művészetében is. Tanulmányom már önmagában is megszorító cime világosan megmutatja, hogy ezen a helyen nem törekedhetünk a teljesség igényével felrajzolni Metastasio művészetének magyarországi elterjedését a maga bőségében, csupán a fentebb jelzett első időszak néhány müvének kritikai elemzésére és kulturális szerepének kidomborít ás ára vállalkozhatunk. Nem véletlenül és nem minden ok nélkül figyeltünk fel a már 1790 előtti Attilio Regolo . Clemenza di Tito és Temistocle fordításokra, hiszen ezek megoldásaikkal döntő fontossággal bimak Metastasio művészete átvételének első időszakában. A Bartakovics-kódexben latin fordításban található tizenkét Metastasio-drámáról /nincs köztük az Attilio Regolo/ csak mellékesen és csupán azért szólunk, hogy kidomboríthass suk az esetleges összefüggéseket vagy különbözőségeket, amelyeket - ezekhez viszonyítva - a magyar forditások mutatnak. Ugy véljük, hogy nyelvi megoldásaival és "költői" ered-